Új hozzászólás Aktív témák

• #26 proci985 MODERÁTOR peppa #25

  Új Válasz 2024-04-09 08:17:06 #26

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  proci985

  MODERÁTOR

  LOGOUT blog

  válasz peppa #25 üzenetére

  A porosz rendszer mai szemmel gyakorlatilag totál elavult.

  Tasunkó: Dunning-Kruger nagyon is valós. Btw, a scientific method alapja, hogy meg lehet (és kell is) kérdőjelezni a szakértőket. Csak ahhoz, hogy ez sikeres legyen, ahhoz szakmai hozzáértés és tudás kell. Senkinek nem lesz egy területen egy zseniális ötlete a semmiből, ami felforgat mindent, ezen már régesrégen (kb antik görög időszak) túlhaladtunk.

  Don't dream it, be it. // Lagom amount.

• #27 Tasunkó senior tag peppa #25

  Új Válasz 2024-04-09 09:09:49 #27

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Tasunkó

  senior tag

  válasz peppa #25 üzenetére

  Emlékszem, szinte minden tanár, ha nem is azzal mutatkozott be, de sort kerített rá, hogy elmondja, nála a tanulás számít, és a biflázás nem érdekli. Mindenkinek ismerős lehet, hogy sosem történik meg, hogy pórul járt volna aki magol, sőt fény sem derül rá. Az egyetemen is szereti visszontlátni a tanár a saját gondolatait, ez egy emberi tulajdonság. A gyerekeken lepődtem meg, mennyire nem változott semmit az iskola, még faceliftnek sem mondanám ahhoz képest amire emlékszem.
  A tanulás ezen kívül, amit értünk alatta, az emlékeim szerint olyan, hogy magyarázatokat nyújtanak dolgokra, amivel majd egyszer találkozni fogunk.(Ez mi miatt van, abba inkább nem megyek bele.) Mindaddig csak az elmében létezik, tehát lehet nagy és sárga, miközben a valóságban kicsi és piros, de lehet nagy és sárga is, itt bizonyára sokan kiesnek. A tananyag testet öltésével elméletileg találkozik , aki tanul. Ez aztán vagy így lesz vagy nem. Tegyük fel így lesz, és akkor beírja a googlebe a keresőszavait, mert a homályos emlékeket már nehéz felidézni. Jó esetben lesz majd egy aha élménye a tanulónak, hogy ezt már valahol látta, csak most van is értelme. Ez a biflázással rokon tevékenység, mivel aki sosem hallott róla, az is beírhatja a googlebe, akár a képességeivel arányos pontosabb asszociációkat, így a tanulás hasonlóan a magoláshoz, egy rendszernek kedvező tevékenységben merül ki. De van egy kis esély, hogy aki tanult róla, nem kell beírnia a googlebe, és még pontosan is fog emlékezni rá, de érezhető, hogy újabb és újabb akadályok merülnek fel majd, ha kitart offline. Emiatt egy jobb megoldással az egész ismert tanulás, 99százalékban haszontalan tevékenységgé válhat.

  #26 proci985 Felvetődött bennem, miért nem azt kutatták ki inkább, hogy aki tudja, miért sorolja hátrébb magát. Mivel ott van egy tényleges potenciál, ami elveszik, és ami előbbre vinné a tudományt. A D-Krueger sekkel viszont az van hogy nem tudnak, és nem is lesz belőle semmi, tehát alapjában véve rendeltetésszerűen működnek. De persze bosszantó és vicces emberi tulajdonság, meg is kapta érte a Szatirikus Nobel-díjat. Biztos egyet röhögtek rajta, kicsit oldva a díjátadó ceremónia hangulatán, emiatt a helyén kezelném, mielőtt fontosságban kiüti a gravitációt, vagy a nitroglicerint.
  Ami felforgat mindent az bekövetkezik minden egyoldalú rendszerben, csak idő kérdése.

  [ Szerkesztve ]

  Kérek egy számot a jútútú

Új hozzászólás Aktív témák