Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Cathfaern

    nagyúr

    válasz dabadab #12 üzenetére

    Szerintem egy iskolának megvannak a maga szabályai. Ha egy iskola megszabja, hogy minden reggel 8-kor az udvaron felvonul az összes osztály és köszöntik egymást, akkor vagy vállalod ezt, vagy nem oda jársz (most abba ne menjünk bele, hogy ebben a korban jórészt a szülők erőltetik az adott iskolába járást).
    Amennyiben az állam pénzel egy egyházi iskolát (bár szerintem nem ez a többség), akkor az állam megszabhatná, hogy ne legyen kötelező a misére járás, ez tény. De ha nem szabja meg, onnantól az iskola már azt tesz amit akar (ésszerű és legális körülmények között persze).

    Íráshoz kapcsolódóan: szerintem is USA-ban lehet ez ennyira szélsőségesen igaz. Itt Mo-n én több ateista (vagy vallását nem gyakorló, kvázi-ateista) embert, mint vallásost.

    [ Szerkesztve ]

  • QuippeR

    tag

    válasz dabadab #12 üzenetére

    "Viszont tessek eszrevenni, hogy - ezzel ellentetben - az egyhazi iskolakat a szekularis Magyar Allam penzeli."
    Valóban, de ez nem valamiféle furcsa összeesküvés miatt történik így, hanem mert az egyházi iskolák teljesítik az állam által előírt követelményeket. Ha valaki direkt ateista iskolát indítana, és teljesítené a követelményeket, őt is ugyanúgy "pénzelné" az állam.

  • QuippeR

    tag

    válasz dabadab #16 üzenetére

    A magyar állam nem ateista, hanem vallástól független. Ez azt eredményezi, hogy a példám nagyjából ráhúzható a mostani helyzetre (ahol a példabeli "magyar állam" = egyházak, "algír állam" = ateisták közössége). Ha az ateisták ateista iskolát akarnak csinálni, a vallásfüggetlen magyar államtól ugyanolyan feltételekkel kapnak támogatást, mint az egyházak vagy mondjuk az önkormányzati iskolák.

    Innentől kezdve talán nem az egyházi iskolákat kéne hibáztatni, hogy egyes helyeken csak vallásos neveltetést kaphatnak az ifjak, hanem
    1) az ateisták közössége tegyen is valamit azért, hogy ateista neveltetés kaphassanak a gyermekeik (nem, csak az adót fizetni nem elég, hiszen az állam nem ateista, hanem vallásfüggetlen), vagy
    2) fogadják el, hogy az ateisták nem akarnak iskolákat fenntartani, vagy
    3) fogadják el, hogy az adott közösségben túl kevés ateista él, és békéljenek meg a többséggel.
    Az egyházi iskola egyik esetben sem hibás a helyzet kialakulásában. Igazából az utolsó eset kivételével azért érezhető, hogy a vallásosaknak csak azért jobb, mert a vallásosak tesznek is valamit azért, hogy jobb legyen nekik...

    szerk: OFF

    [ Szerkesztve ]

  • QuippeR

    tag

    válasz dabadab #18 üzenetére

    "Ez nem mas, mint allamilag tamogatott egyhazi propaganda.."
    Az állam nem támogatta az egyházakat, hanem visszaadta azoknak az ingatlanoknak egy részét, amit a szocializmus során államosítottak (gyk: elloptak tőlük). A további fenntartásra és működtetésre pedig azt az állami hozzájárulást adja, amiről eddig is beszéltünk, hogy az önkormányzati és alapítványi iskolák is megkapják.

    Persze lehet ezt úgy is látni, mintha ajándékba kapták volna az egyházak az iskolákat, de ugye te sem ajándéknak tekinted, ha a lopott holmidat visszaszerzi a rendőr? Gondolom nem.

    ui: Ez már annyira off, hogy offoff.

  • QuippeR

    tag

    válasz dabadab #21 üzenetére

    De ez mar tenyleg nagyon off, a lenyeg az, hogy - visszakapcsolodva az eredeti temaban - gyakorlatilag allami intezmenyekben folyik egyhazi propaganda es vallasi alapu megkulonboztetes.
    Mármint szerinted. Valóban kényelmesebb mindenért az egyházakat hibáztatni, mint tenni valamit az ateista gyerekek "megfelelő" neveltetéséért.

  • QuippeR

    tag

    válasz dabadab #25 üzenetére

    "ne legyen se vallasos alapu megkulonboztetes, se kotelezo vallasos propaganda"
    Mivel ilyen nincsen, akkor úgy látom mindenki problémáját sikerült megoldani. (A keresztény iskolákban például vallásosságtól függetlenül misére kell járnod, tehát nincs megkülönböztetés, illetve propaganda sincsen, csak alapszintű teológiaoktatás.)

    [ Szerkesztve ]

  • QuippeR

    tag

    válasz dabadab #27 üzenetére

    Lehet az algír srácnak is nacionalista propagandának tűnt a március 15-ei ünnepség. Nem az volt...

  • Belba

    őstag

    válasz dabadab #31 üzenetére

    Én inkább azt nem értem, hogy TE miről vitatkozol??? :F

    Mo-on lehet választani, hogy állami iskolába, vagy egyházi iskolába iratom a kölkeimet...
    Ha egyszer egyházi iskolába iratom, akkor előre tudom, hogy vallásos nevelésben lesz része, kötelező lesz a hittan és misékre járás...
    Minden egyházi iskola felvételi tájékoztatójában benne van, ez nem titok!
    SŐT, a legtöbb egyházi iskola kéri gyerek keresztlevelét, beajánlást a helyi egyháztól, ahová a család rendszeresen jár...

    Nyilván azért íratja valaki egyházi iskolába a gyerekét, mert pont EZT szeretné!

    Az állami iskolában elvárhatod, hogy vallásmentesen oktassák a gyereked, de ott is biztosítva van az érdeklődőknek a hittan tanfolyam (szabadon választott).

    Amúgy ez tényleg igaz : a sok elvett egyházi ingatlan egy részeként kellett visszaadni az egykor elkobzott iskolai épületeket is! Ezeket azóta újra az egyházak tartják fenn (nekik kellett a sok lerobbant épületet rendbehozni!)...

    Az egyházi iskolák NEM állami intézmények!
    A gyerekek után járó normatívát kapják meg, mint bármely más iskola.
    (Az azért nagy igazságtalanság lenne, ha nem ugyanúgy kapnák, mivel a vallásos Pistike is ugyanolyan állampolgára az országnak, mint az ateistaként nevelkedő Tamáska.)

    Nem értem, hogy EZZEL mi a gondod? :F

    Amúgy jobb, ha tudod : az egyházi iskolákban jóval magasabb szintű oktatás folyik, mint az állami iskolákban. Az egyházi iskolákból sokkal kevesebb drogos, lecsúszott, kibukott emberke kerül ki, sőt sokkal nagyobb részük lesz magasan képzett...

    Tudtad, hogy Szentgyörgyi Albert a Lónyai utcai református gimnáziumba járt?

    Tudtad, hogy a legtöbb hírességünk a Fasori Evangélikus Gimnáziumba járt?

    A Fasori Evangélikus Gimnázium hírességei :
    Ambrus Gyula, orvos, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja
    Angyal Dávid, történész, irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója,a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Corvin-koszorú birtokosa
    Balogh János, zoológus, ökológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Kossuth-díjas, Széchenyi-díjas
    Bókay János, orvos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
    Bitskey Tibor, színművész, Kossuth-díjas
    Bródy András,közgazdász, Széchenyi-díjas
    Doráti Antal, karnagy
    Csaba László, Széchenyi-díjas
    Császár Elemér, fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
    Cselőtei László, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Állami Díjas
    Facsinay László, geofizikus, Kossuth-díjas
    Falk Miksa, író, politikus, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
    Faludy György, költő, író, műfordító, Kossuth-díjas
    Farkasdy Zoltán, építész, Kossuth-díjas
    Fényes Adolf, festőművész
    Frölich Izidor, fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
    Frölich Pál, fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
    Glatz Oszkár, festőművész
    Győry Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
    Haar Alfréd, matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
    Harsányi János, közgazdász, Közgazdasági Alfred Nobel-emlékdíj (1994), a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja
    Herzl Tivadar, író, újságíró
    Horn Artúr, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Állami Díjas
    Hottovy Tibor, urbanisztikus, informatikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja
    Ignotus Hugó, újságíró
    Jánossy György, Állami Díjas
    Kandó Kálmán, mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (öt évig fasori diák)
    Kálmán Imre, zeneszerző
    Karlovszky Bertalan, festőművész
    Kéler Napoleon, építész
    Kovács István, fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Állami Díjas, Kossuth-díjas
    Körmendi Frimm Jenő, szobrász
    Krempels Tibor, Állami Díjas
    Krepuska Géza, fülorvos
    Kucsman Árpád, vegyész, Széchenyi-díjas
    Ladik János, biofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja
    Lukács György, filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Kossuth-díjas
    Márk Tivadar, iparművész, jelmeztervező, Kossuth-díjas
    Moravcsik Gyula, klasszika-filológus, történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Kossuth-díjas
    Neumann János, matematikus
    Pigler Andor, művészettörténész, Kossuth-díjas, Széchenyi-díjas
    Pecz Samu, építész
    Petőfi Sándor, költő (két évig fasori diák)
    Petri Gábor, sebész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Állami Díjas
    Podmaniczky Frigyes, író, politikus, városrendező, városépítő
    Pulszky Károly, műtörténetíró, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
    Rátonyi Róbert, színművész
    Riedl Frigyes, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
    Sebeök, Thomas A., nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja
    Stein Aurél, ázsiakutató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja
    Szegő Miklós, vegyészmérnök, Kossuth-díjas
    Szepesy Gyula, nyelvész
    Szidarovszky János, filológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
    Sztankay István, színművész, Kossuth-díjas
    Tátrai Vilmos, hegedűművész, Kossuth-díjas
    Telegdi Roth Károly, geológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
    Tomcsányi Pál, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Széchenyi-díjas
    Vankó Richárd, gépészmérnök, Kossuth-díjas
    Vidor Emil, műépítész
    Wellmann Imre, történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
    Wigner Jenő, fizikus, Nobel-díj, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja
    Zimmermann Ágoston, állatorvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Kossuth-díjas.

    Nekem pl. semmi gondom nincs az egyházi iskolákkal.

    < A lehetetlen mindössze annyit jelent, hogy még nem találtad meg a megoldást. >

  • cousin333

    addikt

    válasz dabadab #25 üzenetére

    "A ma elo vallasosok kb. semmit nem tettek az egyhazi iskolakert, a kezukbe nyomtak mindent, ami az uzemelteteshez szukseges volt."

    Ezek szerint a vallásosok nem fizetnek adót? (pedig de, megkockáztatom, hogy az adózási morál is jobb, mint a magyar átlag.) Jó lenne, nekem tetszene... :)

    "We spared no expense"

  • cousin333

    addikt

    válasz dabadab #21 üzenetére

    "Meg, ha mar a multban askalodunk, akkor felvetodhetne az is, hogy ha az allamositast lopasnak fogod fel, akkor az egyhaz vagyonszerzeset mikepp jellemezned (a tizedet ugye nem a lelkes hivok adtak ossze, hanem egyszeruen behajtottak mindenkitol)"

    És szerinted akkor az adózás milyen megítélés alá esik?

    "De ez mar tenyleg nagyon off, a lenyeg az, hogy - visszakapcsolodva az eredeti temaban - gyakorlatilag allami intezmenyekben folyik egyhazi propaganda es vallasi alapu megkulonboztetes."

    Az állam elvette az egyházi iskolákat. Majd ezeket visszaadta, és az oktatási munka elvégzéséért cserébe anyagilag támogatja őket (hozzáteszem: legfeljebb annyira, mint a többi, valóban állami intézményt). Attól, hogy az állam támogatja, még nem lesz állami az iskola. Az állam pénzében pedig benne van a vallásos emberek adója is. De nekem az is megfelel, ha az állam nem szedi be tőlem az adóm azon részét, amit amúgy oktatási intézmények fenntartására költene. Hanem mondjuk kötelezne, hogy azt a részt egyházi iskolák fenntartására adományozzam. A végeredmény ugyanaz.

    [ Szerkesztve ]

    "We spared no expense"

  • Belba

    őstag

    válasz dabadab #48 üzenetére

    Látom, neked nem tud eljutni az agyadig, hogy ha egy katolikus iskolába íratom a kölkömet, akkor ÖNKÉNT vállalom, hogy ott a gyerekekemet katolikus vallásra, katolikus szellemben fogják oktatni.

    Előre tudom, hogy ott hittanórákra kell járniuk a diákoknak és kötelező a mise látogatása is. Az egyházi iskolákban csak azoknak kötelező a hittan és a mise, akik ODA iratkoztak be.

    Tudod, aki vallásos, annak nem kell a "vallásos propaganda". :DDD

    Meg fogsz lepődni, de a zsidó iskolákban meg a zsidó vallást tanítják, kötelező a héber nyelv tanulása, és ezen egyik tanuló sem csodálkozik, hisz épp ezért mentek ebbe az iskolába.

    De a Magyar Állam azoknak a gyerekeknek is biztosítja az anyanyelvük szerinti oktatást, akik szerbek, horvátok, románok, bulgárok, görögök, Ők az anyanyelvükön tanulhatnak, erre is ugyanolyan normatívát kap az iskola államilag! Vajon miért nem dühöngenek a szülők és a gyerekek, hogy a bulgár iskolában bulgárul kell tanulniuk?
    Vagy a görög iskolában görögül folyik az oktatás?
    Felháborító, ugye? (Ez is a mi pénzünkön.) :D

    Nem tudom, melyik városról beszélsz, ahol egyetlen gimnázium van és az is egyházi lett, én ilyen várost nem ismerek! :(

    Amúgy mindenkinek joga van állami iskolába iratni a gyerekét, ja, hogy az nincs a szomszéd utcában?... Kérem szépen, kedves szülőknek ott kellene lakást venni, ahol vannak (több!) iskolák, lehet válogatni.

    Az egész szöveged akkor állná meg a helyét, ha Mo-on minden iskola egyházi lenne és minden iskolában kötelezően kellene hittanra járni és imádkozni.
    Csakhogy ez nem igaz!

    Innentől kezdve : nem tudom, miről beszélsz? :F

    < A lehetetlen mindössze annyit jelent, hogy még nem találtad meg a megoldást. >

  • Belba

    őstag

    válasz dabadab #77 üzenetére

    ÓRIÁSI tévedésben vagy : az EGYHÁZI oktatási intézmények fenntartói az egyházmegyék!

    Míg az ÁLLAMI oktatási intézmények fenntartói a kerületi-, városi-, megyei Önkormányzatok!!!!

    A fenntartónak joga van meghatározni az adott iskola pedagógiai programját, létszámát, stb. :

    "... A fenntartó nemcsak szervezeti kérdésekben, hanem a nevelő-oktató munkát meghatározó pedagógiai programra vonatkozóan is rendelkezik hatáskörrel. A törvény 44. § (1) bekezdése értelmében a pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. ..."

    >>> Oktatási Jogok Biztosának Hivatala

    Utálok olyanokkal eszmecserét folytatni, akiknek halvány gőzük sincs arról, amiről beszélnek.

    Nyugodtan keress rá a Google-ban, melyik egyházi iskolának ki a fenntartója... :D

    < A lehetetlen mindössze annyit jelent, hogy még nem találtad meg a megoldást. >

  • Belba

    őstag

    válasz dabadab #111 üzenetére

    Nos, én meg felhívtam a figyelmed arra a nem éppen elhanyagolható apróságra, hogy az iskoláknak VAN fenntartójuk, akik meghatározzák az iskolában folyó oktatás irányát...

    Valószínűleg, te azért nem említetted a "fenntartó" szót, mert vagy nem tudsz erről a körülményről, vagy nem érdekel, vagy így sokkal meggyőzőbbnek gondolod az érveidet, kihagyva egy fontos (az iskolák működését alapvetően meghatározó) körülményt.

    Tehát : az egyházi iskola nem állami intézmény, ha a fenntartója nem az állam, hanem az egyház!

    Amit írtál, az értelmetlen.

    < A lehetetlen mindössze annyit jelent, hogy még nem találtad meg a megoldást. >

Új hozzászólás Aktív témák