Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • shabbarulez

    őstag

    válasz lesaux #6 üzenetére

    A Hytasos területekre mint pl. XIII. kerület, III. kerület közepe, VIII és XIV kerület egyes részei biztos hogy nem lesz. A többi központ amik rézkábelesek és ahova még nem települtek be idővel valószínű. Az 1 milliárd forint telecom mércével mérve nem túl nagy összeg, telecom beruházások esetén ez igen kevés pénz.

    12 városban van GTS-CE-nek saját optikai gerinchálózati végpontja, ezen vásárok telefonközpontjaiba tud betelepülni ha kiépít vagy bérel optikai csatlakozást a saját POP-jától a telefonközpontokig. A 12 város össz lakossági 2.8 millió fő, de ezekben a városokban sem lesz 100%-os lefedettség ahogy Bp-en sem, az ADSL technológia erre nem igazán alkalmas. A sajtóhírben is szerepel hogy a 9 vidéki Tíkom városba ahova 2007-ben a betelepülések várhatók 200 ezer háztartást széndékozik elérni a GTS. Ezen városokban úgy 360 háztartást van, a két további Invitel várossal együtt 450 ezer, szóval úgy fele lakosságnak lesz igazán lehetősége GTS-es ADSL-re. Ezzel a 12 nagyvárossal úgy a országos háztartások 15-20%-át tudja GTS elérni

  • shabbarulez

    őstag

    válasz shev7 #8 üzenetére

    Nincs ellentmondás. A Tíkom az utóbbi 1-2 évben már vállalja a költségét annak hogy betelepüljön ilyen Hytasos házakba is ADSL-lel. Az elején még ahhoz kötötte hogy legalább 8 igénylő legyen 1xre, de az idő előrehaladtával erről úgy tűnik lemondott, mert elég irreális elvárás volt. Viszont a mai napig nem lehet az kijelenteni hogy minden Hytas területen kapsz ADSL-t, mert még mindig csak részlegesen adott házakban van betelepülve Tíkom, bár már sokkal jobbak az esélyek mint mindjuk 2003-ben voltak amikor még sehol nem volt erre lehetőség.

    Viszont a Hytasos betelepülés sokkal drágább mulatság, mint a főközponti. Hisz itt egy háztömb lakóinak rézkábeli futnak össze, ami jó esetbe is max 100 háztartás. Míg egy csupa réz alapú, főközponti rendszer esetén a főközpontban akár több tízezer rézkábel is összefut egyetlen ponton. Üzletileg nem kérdéses hogy a főközponti rezes ADSL fajlagos költségei sokkal kisebbek mint egy Hytasos terület bekötésekor.

    Ezt a költséget a Tíkom végül sok év után felvállalta, de az alternatív cégek nem fogják. Ők kisebb városokba vagy kistelepüléseken sem fogna soha megjelenni, mert ezen területek betelepülési költsége és megtérülése is üzletileg sokkal rosszabb mint egy nagyvárosé, ezért nekik nem éri meg a kockázatot. Tíkom ezt is idővel bevállalta és kistelepüléseken is indított ADSL, most már 800 település felett kínálnak ADSL-t. Az alternatívoknál ez sosem lesz ilyen magas szám, maximum Mo. úgy 50 legnagyobb települése az ami számukra üzletileg reális célpont, a nagyköltségű, lassú megtérülésű területek számukra érdektelenek. Nem véletlen hogy az alternatívok olcsóbban kínálják a terméküket, ennek egyik oka itt is keresendő, ők nem vállalnak be üzletileg kevésbé vonzó területeket ami felverné a fajlagos költségszintet, helyette csak a legjobb, legzsírosabb területeket válogatják ki.

  • shabbarulez

    őstag

    válasz shev7 #11 üzenetére

    Címszerintibe nekem is, mert a Hytasos területek nincsenek kiválogatva. Ez a hiba ugyanúgy megvolt Tvnetnél, Pantelnél, Actelnél, mind a keresőikben, mind a térképeiken. De még Tíkom keresője is a mai napig rossz, 3 éve meg pláne az volt.

    Igen jól látod a rézkábel egy háztömb, kisközpontjáig ér, utána optikai megy tovább a főközpontig. Mivel az ADSL csak rézkábelen műkodik így a DSLAM-nak ott kell lennie ahol a rézkábel végetér. A további adatszakaszt optikán máshogy kell megoldani. 2001-ben még az okozott gondot hogy még nem voltak miniDSLAM-ok amikkel ''olcsón'' meg lehetett volna oldani kevés számú előfizető ADSL-lel történő ellátását, akkor még inkább csak monstum eszközök voltak több száz vagy ezer porttal. Később lettek egyre kevesebb portszámú eszközök is aminek a fajlagos port költsége még elfogadható szinten maradt. De attól még Hytasnál ott maradt az optikai szakasz plusz költsége és kivitelezése. Az elején ezt Tíkom elég barkács módszerre oldotta meg, a Hytason lehet E1-es(2 Mbps) bérelt vonalakat kialakítani, ezt használta fel gerincnek. Az első Siemens cuccoknak alapból E1-es uplinkjei voltak. A később vett Ericsson EDA cuccoknak már 100 Mbps-es ethernet, így ott kellett egy átalakító ami volt is Ericssonnak ami egy 100 Mbps-es ethernetet lekonvertált 4xE1-re, ezt rá lehetett ültetni Hytasra, és a központba visszakonvertálni 100 Mbps-es ethernetre és ott rákapcsolni egy switchre. Ezzel a megoldással az a gond hogy szűkös a gerinc, nem igazán lehet nagysebességű csomagokat így kialakítani, pedig Hytason a rövid réztávolság miatt az nem lenne gond. Tavasz óta Tíkom elindított egy pilot projectet és XIII és XIV kerület egyes részein már máshogy alakítják ki a gerincet. Szerintem itt már normális 100 Mbps-es ethernet uplinket vannak, esetleg talán gigabitesek, nincs lefolytott 4x2Mbps-es konverzió. Így már kialakítható nagysebességű csomag, ezért adnak ezeken a pilot területeken 12 Mbps-es sebességet. De ha rendes gigabites gerincet raknak menni fog akár az IPTV is még HD minőségben is, mert a rövid rézkábel távolság miatt házon belül mondjuk VDSL2-es eszközzel akár 100/100 Mbps-es kapcsolódás is megoldható a user felé, az Ericssonnak pedig vannak olyan EDA eszközei úgy egy éve amik támogatják ezt a szabványt és idehaza is teszteli Tíkom. Gondolom DT-től kaptak párat, ott viszont már élesben építik ki ezt a technológiát, igaz nagyobb a rézkábel táv úgy max 700-800 méter így a sebesség is csökken de még így is 25/5 és 50/10 Mbps-es VDSL2-es csomagokat alakított ki DT odahaza németben azokon a területeken ahol megindultak ezek a fejlesztések.

    Az alternatívoknak meg azért nem éri meg a hytasos betelepülés, mert amikor pl. betelepül egy alternatív egy főközpontba ott helyet bérel a DSLAM eszközeinek, ami nagy portszámúak így az egy portra eső fajlagos költség alacsony. Be kell húznia egy optikai kábelt a telefonközpontba az eszközéig amivel rácsatlakozik a gerinchálózatára, amin eljut a telephelyéig. Ha ilyenje nincs akkor ezeket mind bérelnie kell, akár sötétszál bérlet akár bérelt vonal. Mivel IPTV-t is akarnak a szolgáltatók meg 3play szolgáltatást így igazán a bérelt vonal nem is alternatíva csak a sötét szál bérlet vagy a saját optikai kábel fektetése. Ezekből egyik sem olcsó mulatság, optikai kábelt fektetni több mila/km.

    Ha betelepül egy rezes főközpontba az alternatív ott összefut több tízezer előfizető végpontja. Mondjuk legyen egy központban 20 ezer végpont. Ebből mondjuk ezret céloz megszerezni 1-2 éven belül az alternatív. Ezer ügyfél mellett neki már meg fogja érni az optikai kábel behúzás vagy bérlet, a helység bérlet a DSLAM-ok után, a DSLAM-ok beruházása és hurok bérlet, a karbantartás, üzemeltetés, support és egyéb járulékos költségek amik felmerülnek.

    Egy Hytasos ház esetén ezen felül további költségek merülnek fel, méghozzá igen nagyon. Az ott lakók rézkábele nem fut be a főközpontba, előtte még el kell jutni a házig. Ezzel optikai szálat kellene fektetni a házig van bérelni. De egy házban csak kevés potenciális ügyfél várható hogy lesz, a száz lakóból talán csak öt. Öt emberért pedig nem igazán éri meg optikai szálat kihúzni egy házig. Ott szintén helységet kell bérelni, kialakítani az áramellátást és környezeti emelek és erőszakos behatás elleni védelmet. Oda kisebb DSLAM-ot kell venni un. miniDSLAM-ot aminek csak 12 portja van, ennek a fajlagos port költsége magasabb és nagy valószínűséggel nem is fogja megközelítani a 100%-os kihasználtságot. A bérelt vagy kiépített optikai szál két végére aktív elemek kellene, ezek is pénzbe kerülnek. És persze a maradék rézkábelre is ugyanúgy kell hurokbérletet fizetni, bár kicsivel kevesebbet. Vagy el lehet gondolkozni saját UTP kihúzásán épületen belül, ha a lakógyűlés ehhez hozzájárulását adja, ami kemény dió, időigényes ezért ezzel megint nem igazán foglalkoznak a szolgáltatók.

    Szóval látod rengeteg többlet költség van ami többlet költséget csak erre az monduk 5 userre kell rákölteni. De ez nem lesz beépítve a havidíjukba, mert ha csak rájuk lőcsölnéd 2-3x is többet fizethetnének mint a többiek, helyette hozzá kell csapni a többi költséghez is. Ez nem igazán éri meg az alternatívoknak. Hisz inkább szerez 5 ügyfelet a főközpontban, nulla további költség nélkül, minthogy hatalmas beruházásokba verje magát 5 hytasos ügyfélért ami talán 10-20 év alatt sem térül meg. Üzletileg ez utóbbi nem pálya az alternatívoknak. Ugyanezt nem mennek kistelepülésekre sem. Nem éri meg egy kistelepülésig több tíz km saját optikát fektetni sok tíz millióért, ha utána ott csak 20-30 ügyfél lenne akitől bevételt lehet remélni. Ez ilyen beruházás csak 10-15 év alatt térülne meg vagy még később, ez az alternatívoknak nem pálya.

  • shabbarulez

    őstag

    válasz micko #14 üzenetére

    XIII. a leg1xűbb mert ott mind Hytas, de mi a helyzet a III, VIII és XIV. Hytasos részeivel. Anno amikor elindultatok februárban a térképetek szerint III. ker Hytasos része I. fázisú volt. A telefonszámos kereső szerint meg II. fázis. A valóság pedig nem telepíthető lett volna. A XIII. ker. már induláskor ki volt színezve pirosra mert az egyértelmű volt de a többi terület nem és false infót adott. Ezt anno HwSw topicban már az első nap leírtam és az után is többször. Aztán valamikor ősszel talán szeptember körül változott a térképetek és már a III, Hytasos része is bepirosodott, lehet értettetek a hsz.-eimből, de a XIV, VIII. ker területén ugyanúgy nem történt változás. Aztán amikor új weboldal design lett utána eltünt a térkép, meg a telefonszámos kereső. Most nem tudom mi alapján lehet eldönteni a betelepülést, gondolom üszit kell hívni. Lehet azóta már javult a helyzet, indulás után 11 hónappal már épp ideje volt. De nézd meg a csoda adatbázisod mit mond pl. 1031 Keve 17-re? Kíváncsi leszek az eredményre.

Új hozzászólás Aktív témák