Új hozzászólás Aktív témák

• #38 borg25 senior tag lezso6 #36

  Új Válasz 2017-01-31 09:39:50 #38

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  borg25

  senior tag

  válasz lezso6 #36 üzenetére

  10-15 éves téma a biztonsági szakemberek körében, hogy a fejlesztésnél kéne biztonságosabbá tenni a szoftvereket, s erre rá kéne kényszeríteni a feleket. Eredmény? Semmi. Most, hogy itt a globalizáció még kevésbé lehet majd megtenni.
  Sajnos nem érdeke a gyártónak biztonságosabbá tenni az okos eszközöket. Nem hiszem, hogy bárhol is vissza lehetne vinni egy készüléket azért mert meghackelték, és patcheljék meg. Megvetted, a pénzt kifizetted, nyereség megkeletkezett, ha nem használod, az a te dolgod, a gyártót nem érdekli. Még az se, hogy a következőt nem tőle veszed, hanem mástól, mert ha jól lenne megírva rá a szoftver, akkor se vennél tőle, mert használnád a régit. Csak hogy egy neves céget említsek: Google. Érdekli, hogy rossza az Androi TV rendszere. Nem hackelhető, hanem nagyon nem akar működni. Nem. Javítja? Nem. Lenne rá pénze? Igen. Akkor egy kisebb cégtől mire lehet számítani?
  De nézzük, mi lenne, ha szabályoznák:
  1. A fejlesztőknek lenne előírva, hogy biztonságos szoftver kell. Az idő és munkaerőigényesebb. Akkor még inkább lehetne Indiában fejleszteni, vagy a céget szlovák vagy ukrán címre kell bejelenteni, s mivel ott nincs ilyen előírás, lehet silányabb és olcsóbb szoftvert fejleszteni, aláígérve a konkurenciának.
  2. Szoftvert használó cégnek írják elő, hogy legyen biztonságos a szoftvere. Még a nagy cégek közül is sokan tesznek a biztonságra, hátmég akkor egy kisebb cég, vagy egy egyéni vállalkozó. Nem lesz meg rá a tudás, hogy kikényszerítse a cégen belül a biztonságot, és mindenképp árnövelő tényező.
  3. Állami ellenőrzés, egyfajta informatikai KÖÁL. Itt már lenne kellő hozzáértés, (Ha meg tudják fizetni a szakembert, hogy vizsgálja az egyéni vállalkozók rendszereit) de ez is csak árnövelő tényező. Mint tudjuk globális világ korában, nem kell hazai terméket vásárolni, ha a kinti olcsóbb, mert nem költ annyit biztonságra, azt is meg lehet venni.
  4. Ha okos eszközök, akkor esetleg egy EU-n belüli szabályozás, hogy csak olyan terméket lehet forgalmazni, amit bevizsgáltak, és biztonságos, a gyártó vállalja a 3 éves biztonsági követést stb. Mindenki az alibabáról vásárolná a nem biztonságos termékeket, mert olcsóbb, aztán nesze neked biztonságos eszköz.

  Félre ne érts, jó lenne, ha biztonságos szoftvereket, termékeket gyártanának, azokat hozzáértők használnák, de ez sosem lesz. Talán bizonyos szegmenseket rá lehet kényszeríteni, pl autógyárak, de az okos otthonhoz kütyű készítőket biztos, hogy nem, mert mindenki rendelné nem biztonságosat Kínából. Gépkocsi esetén is, ott az esély, a gyatrább és olcsóbb kocsira.

  arnyekxxx:
  A terület megnyitása, majd bezárás a nagyközönség előtt

  A térséget a baleset 25. évfordulóján, 2011 márciusában megnyitották az idegenforgalom számára.[43] A csernobili atomerőműhöz, illetve Pripjatyba már az elmúlt években is lehetett utazni. A kijevi utazási irodák egynapos túrákat kínáltak a 4-es reaktorhoz és a környező kihalt vagy újratelepült falvakhoz, városokhoz.[44] Az idegenvezetéshez Geiger-Müller számlálót, radioaktivitásmérő műszert is lehet kölcsönözni.[45] A területre való szervezett utazásokat pár hónappal később, 2011 júniusában ismét betiltották.[46]
  Hát nekem nem úgy tűnik, hogy napjainkban már biztonságos. A Cézium felezési ideje 750év, egy darabig az még ott sugároz, annyi, hogy idővel kellő mennyiségű föld kerül rá, és nem lesz a felszínen, hanem mondjuk 50cmre, de attól még ott lesz. S ez csak a terület sugárszennyezettsége, szó sincs a sugárfertőzöttekről.

Új hozzászólás Aktív témák