Új hozzászólás Aktív témák

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Tigerclaw #60 üzenetére

    Akkor még egyszer:

    Az USA hadviselése a légi fölényre épít.

    1999-ben a Szerbiai légi háborúban a NATO úgy tudta a légi fölényt fenntartani, hogy ha a szerb légvédelem felkapcsolt egy tűzvezető radart (vagy olyan tartományban dolgozó csalit), rögtön indították a HARM (vagy ALARM) radar elleni rakétákat (emiatt napi több tucat ilyen fegyvert indítottak) és a NATO gépek nem sűllyedtek 6km-es magasság alá (hogy a vállról indítható rakétáknak esélyük se legyen). Úgy, hogy a szerb légvédelem az 1970-es évek színvonalát képviselő fegyverrendszerekkel bírt. Az USA már akkor tökéletesen tisztában volt vele, hogy a lopakodó képességgel nem bíró légierő egy modern harctéren egyszerűen életképtelen.

    Tekerjünk előre, 2022-ben azt láttuk, hogy az Orosz légierő gyakorlatilag pár nap alatt kimerítette a radar-elleni rakétáinak készletét (amelyek egy nagy részét az ukrán légvédelem Sz-300P rendszerei le is tudtak lőni), és azóta a nem lopakodó orosz és ukrán gépek jobbára fűnyíró módban tudnak működni, vagy mélyen a frontvonal mögül indítanak nagy hatótávolságú fegyvereket (siklóbombákat és robotrepülőgépeket (cirkálórakétákat)). Ahhoz, hogy valóban érdemleges légi fölényt lehessen kivívni, egyszerűen az kellene, hogy ne tudjon minden tűzvezető radar 150-200km-ről befogni egy vadászgépet (vagy bombázót), ami nagyon alacsony radarkeresztmetszetet jelent szemből. Erre képes per pillanat a B-2A, az F-22A és az F-35A/B/C (talán még a kínai J-21, de az F-35A alatti színvonalon). Ezért áldoztak ezekre a fegyverrendszerekre irdatlan pénzeket.

    Tehát pont a legáltalánosabban emlegetett "túlárazott" fegyverrendszereknél nem igaz a kritika. Ezekre azért kellett ennyi pénzt áldozni, hogy a légi fölényt biztosítsák. Ha valahol azt olvasod, hogy az F-35A-nál jobb és olcsóbb vadászgép van, majd jönnek a repülési sebességgel, meg hasonló "autókártyás" összehasonlításokkal, akkor már lehet is lapozni, mert az illetőnek halvány segédfogalma sincs esélyen az olyan alaptételekről, mint a radaregyenlet.

    Félre értés ne essék, vannak nagyon elbaltázott beszerzési programok, ilyen például a Littoral Combat Ship (LCS), ami egy méregdrága felfegyverzett ~3000 tonnás speedboat effektíve. Na, az például példa arra, amit írsz, de ott is úgy, hogy hosszas politikai viták után az US Navy elengedte és inkább egy európai fregatt (FREMM) amerikalizált változatát gyártják sorozatban.

    Csakhogy ezek mellé sorba lehet tenni a többi ország elbaltázott programját is, olykor akár azt is, hogy az amúgy jó képességű fegyverrendszereket nem tudják üzemeltetni költségvetési megszorítások miatt (pl. német Type-212 tengeralattjárók esete, ahol az elhúzódó karbantartási megrendelés miatt végül oda jutott a német haditengerészet 2017-ben, hogy nem volt egy bevethető tengeralattjárója se...). Tehát mindenki szenved ettől, az USA nem lóg ki semerre ebből a sorbmintából. Csak arányaiban ők költik a legtöbbet a haditechnikai fejlesztésekre.

    Az, amit az USA a hadseregére költ, az még mindig azt biztosítja, hogy katonailag az első számú haderő a világon és nem csak atomfegyverek terén.
    Kína öles lépésekkel követi, de ugyanúgy, mint az USA, ezért magas gazdasági árat fizet meg...

    Most meg térjünk vissza egy picit a hírre, amiből indultunk. A modern fegyverrendszerek számítástechnikai és szoftverorientáltak. Egy rádió is az már például. De a radarjelek feldolgozása terén is elég egy jobb, erősebb számítógépet meg egy jobb, hatékonyabb szoftvert mögé rakni, és a radar felderítési távolsága jelentősen javulhat (Fourier-transzformáció használata...). Ugyanez kb. mindenre igaz, ami nem egy kézifegyver szintjén van. Éjjellátók, rakéták, tűzvezető számítógépek (a tüzérségi ágyútól kezdve a légvédelmi rakétákig), elektronikai ellen-tevékenység eszközei...

    Na most ilyen téren ha előnyben akarsz maradni, vagy utól akarod érni az elsőt, akkor ahhoz most már alaptétel, hogy a legmodernebb számítástechnika kell...
    Az már egy érdekesebb kérdés, hogy a globalizációra épült világunkban, ahol a Tajvani chipgyártó Holland leképező eszközökkel amerikai tervek alapján gyárt csipeket, amelyre indiai szoftverfejlesztő ír aztán programot, mennyire lehet ilyen falakat felhúzni...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Új hozzászólás Aktív témák