-
IT café
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz aujjobba #83745 üzenetére
Ez egy klasszikus H-híd, és valóban működik. Az más kérdés, hogy a gyakorlatban a kisebb veszteségek okán általában mosfet-ekkel építik fel, hagyományos bipolár-tranzisztorokkal nem lesz annyira szép az eredmény. Például a tranzisztorok szaturációs feszültsége a megadott típusokkal és motoráramra biztosan nagyobb lesz valamivel (így a motorra kevesebb jut), mint ami a szimulációdból következne. Ilyen, relatív kis terhelőáramra amúgy még ez a megoldás is elmegy.
-
And
veterán
válasz aujjobba #83748 üzenetére
Az induktív feszültségtüskék ellen lehet záróirányú (flyback) diódákkal védekezni: [link]. Mosfeteknél a belső (body) dióda ezt általában önmaga is megoldja.
Rövidzárlat az egyenes ágakban: ezt alapvetően a vezérlés - valamilyen kontroller - dolga kivédeni. Egyéb védelmek: túláram, terhelés rövidzárlat, fordított táp, stb., ha ennyi mindenre oda kell figyelni (és nem elegendő egy szimpla biztosíték), akkor esetleg integrált megoldásokban is lehet gondolkodni. Érdemes megnézni erről némi anyagot, pl. ezt an app. note-ot: [link]. -
Dr. Szilikát
őstag
válasz aujjobba #83820 üzenetére
Itt az AC táplálás miatt (ami a mágneszárnak kell), úgy oldották meg, hogy ~ egyik pontja ki lett nevezve nullának és közös az elektronika GND szintjével.
Az egyenirányítás meg bizonyára csak egyutas a panelon, másképp nem lehetne ezeket közösíteni (ha Graetz-híd lenne). Nem látni problémát.
#83821 Barret001
Ez az, korlátozó előtét nélkül nem megy (sokáig).
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz aujjobba #83903 üzenetére
Szintszabályzó trimmer, noha a szimbólum mikrofonra utal, csak annak hangereje nem értelmezhető, érzékenysége esetleg. Vagy bárminek a hangereje, hangszóró, jelzőhang. Jellemzően úgy tervezik, hogy középállásban normálisan működnie kellene, azután igény szerint lehet korrigálni.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz aujjobba #84054 üzenetére
Az emitterkövető kapcsolásnak is vannak korlátai. Itt például a pozitív félperiódust hiába képes lenne a tranzisztor felfelé húzni nagyobb árammal, de lefelé (negatív irányba) csak 1k húz, ami kevés áramot tesz lehetővé.
Ha csökkented az emitter-ellenállást, akkor viszont nő a melegedés, veszteség képződik, a tranzisztoron szintén. A kimenet DC-szintjét nagyjából féltápra kell állítani, ebből következik a nyugalmi disszipáció is. Nagyobb terhelhetőség komplementer végfokkal lehetséges, illetve szokásos:
https://www.google.com/images?q=komplementer+végfok
#84041 daninet
Előbb kimaradt, de adja magát, hogy több cellát érdemes párhuzamosítani, rövid és vastag bekötéssel, így nagyobb áram biztosítható, akár gyengébb cellákkal is.
#84048 tillatrilla
Ezeknél alaplaphiba is szokott ilyet produkálni.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz aujjobba #84058 üzenetére
Ahogy a linken is szerepel egy példa, ha nem is korrekt a jelölés: lent GND van, amit a közös viszonyítási pontnak tekintünk, nem negatív.
Tehát a kulcs a leválasztó kondenzátor. A kettős táplálás a kondenzátor kihagyása érdekében szükséges, miután főleg nagyobb teljesítményen, az is hátrányos. De kisebb végfokoknál bevett gyakorlat.
-
őstag
-
And
veterán
válasz aujjobba #84070 üzenetére
"Nade, ha elveszem a feszt a kaputól a LED azonnal kialszik, holott a mosfet-nek bekapcsolva kellene maradni a kapu kapacitás miatt ha nem tévedek."
Ennek az lehet az oka, hogy az adott típus gate-töltése meglehetősen kicsi, adatlap szerint 1,7 nC körüli (@ 10V Ugs). Ha ehhez hozzávesszük a gate szivárgóáramát is (amire csak maximum értéket adnak, 10nA nagyságrendben), akkor kijön hogy akár 1-2 tizedmásodperc alatt elszivároghat a 'lebegő' gate-ről a nyitáskor arra felvitt töltésmennyiség). -
őstag
válasz aujjobba #84076 üzenetére
Regebben IRF510-et probaltam igy, DC motorral a drain-ben, az ugy maradt forogva lebego gate-nel, de nyilvan az IRF510 mas kategoria.
Motorvezérlő tervezésnél tanították nekünk, hogy a lebegő gate egy nagyon "égető" probléma tud lenni. A MOSFET-ek, főleg ha nagy árammal vannak terhelve, nem szeretnek analóg tartományban működni. Kimondottan figyelnünk kellett rá, hogy a lehető leggyorsabban feltöltsük, ill ürítsük.
[ Szerkesztve ]
Mások számára a kondi fáradós, nekem farad-os...
-
fatpingvin
őstag
válasz aujjobba #84080 üzenetére
a 3 lebegő NAND az a kapu IC-ből ami megmaradt (csak egy kapu van használva), a kondi meg gondolom valami hiszteréziskorrektor szerepet tölthet be, illetve azt fogja vissza hogy mondjuk ha egy villogó fényt vetítesz a fotoszenzorra akkor se játsszon stroboszkópot.
A tipikus munkafolyamat legjobb tesztszimulációja a tipikus munkafolyamat. A "napi anti-corporate hsz"-ok felelőse :)
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz aujjobba #84122 üzenetére
Léteznek éppen célprogramok is:
De elvileg bármelyik PCB-tervező megfelel, csak a rajzolat kialakítása során arra kell törekedni (kvázi fejben előre látni), hogy azt majd ilyen panelon fogjuk kivitelezni. Ezek például a Target beállításai, régebben csináltam ilyet, ezek a fotók megmaradtak róla:
-
ekkold
Topikgazda
válasz aujjobba #84131 üzenetére
Akkor kezdésnek:
Az eagle egyik előnye, hogy ha megrajzolod a kapcsolási rajzot, és csak utána tervezed a panelt, akkor egyrészt mutatja, hogy mit hová kell kötni a panelen - azaz elrontani sem lehet, mert egyezteti a kapcsolási rajzot a panellel, másrészt futtatható ellenőrzés funkció ami jelzi ha valami nem oké a panelen.Eladó: https://www.hobbielektronika.hu/apro/apro_159350.html
-
rednifegnar
senior tag
válasz aujjobba #84253 üzenetére
xz1c-t hasznalok mar evek ota es nem nagyon van utodja hiaba nezelodom mert mar igy 4-5 ev utan ki fog fingani elobb utobb. az uj se-ket meg tudatosan terveztek olyanra hogy ne akarja megvenni senki, eleve szifon aron kapsz egy fele akkora akkus cuccot mint amekkoranak lennie kene, jo hogy nem fogy, a 12/13 mini meg teljesen elvarazsolt aron megy. de nezzuk meg a samut, volt s4mini, tok jo volt, most van hasonlo? nincs meg kozeleben sem, csak bazi nagyok. nyilvan mindenre van igeny mindenre ra lehet mondani hogy reteg, de ha eleve nem gyartunk vagy azza tesszuk ahogy most a gyartok annak ez az erdemenye. ki a fenenek kell olyan telo ami olyan vekony hogy elvagja a kezed? ekozben meg fel napig birja? ja nyilvan akkor 2 evente nem kene lecserelni. de persze hogy ilyet gyartanak ha el lehet sutni evtizedeken at ujra es ujra.
itt jon kepbe a hatosagi szabalyzas mert ha a gyartokra bizzuk akkor abbol jo nem sul ki ahogy lathato. csak hat a hatosag meg a masik fele, ezt az usb c kotelezoseget is evek ota szulik es meg evekig tart mire az lesz. es ezen tul mennyi mindent kellene meg szabalyozni. nem azert mert szopatni hanem hogy a kornyezetnek jo legyen, nem pedig azon sivalkodni haogy akkor szegeny gyartoknak nem lesz akkora profitjuk.A camera does not make art, the artist makes art.
-
fatpingvin
őstag
válasz aujjobba #84339 üzenetére
ekkora feszültségeken garantáltan a motor induktivitása vágott vissza. egy ellenirányú diódát tegyél a MOSFET-re ha szeretnéd huzamosabb ideig használni ezt a konstrukciót
A tipikus munkafolyamat legjobb tesztszimulációja a tipikus munkafolyamat. A "napi anti-corporate hsz"-ok felelőse :)
-
#32277248
törölt tag
válasz aujjobba #84553 üzenetére
Nem is tudom, ennek szerintem fussál még neki, itt van pl a IRLR3110ZTRPBF de persze azt csinálsz amit akarsz.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz aujjobba #84563 üzenetére
LM2574-nél azt kell látni, hogy tranzisztoros kapcsolót tartalmaz, emitterkövető felállásban, így mindig van egy B-E feszültségesés, ami az áram hatására fűteni fog, veszteséget képez, a kapcsolóüzem dacára. De ezt kitapasztalhatod, ha veszel olcsón egy LM2596 modult, hogy mit bír, mennyire melegszik.
Ezek mára elavult típusoknak számítanak, noha kisebb terhelésre jól használhatók.
XL4015 és hasonlók már MOSFET-kapcsolóval működnek, hatékonyabb, jobban terhelhető.
Nem tudom, hogy ezeket nézted, vagy meríthető belőle ötlet:
[ Szerkesztve ]
-
ekkold
Topikgazda
válasz aujjobba #84566 üzenetére
Az a FET meghajtó teljesen jó, esetleg ha számítani kell meghibásodásra, akkor el lehet gondolkozni optikailag leválasztott FET meghajtón is, pl: TLP250 Ez egy olyan optocsatoló, aminekl FET meghajtó kimenete van. Vagy egy olyan FET meghajtó, aminek optocsatoló a bemenete.
Ha valamiért felrobban a FET, akkor sem tudja kinyírni az MCU-t, mert az optón nem jut át a zárlat, túlfesz stb...Eladó: https://www.hobbielektronika.hu/apro/apro_159350.html
-
And
veterán
válasz aujjobba #84566 üzenetére
( "amit ha jol sejtem az I = dQ / dt keplet ad ki hozzavetoleg, ahol dQ a gate toltes, a (t) az eltelt ido (1 / 4500 Hz esetemben). Jol gondolkodok itt?"
Annyiban tévedsz, hogy a gate-kapacitás töltésére (és mellesleg a kisütésére) szánt összes időtartam nem lehet egyenlő a frekvencia reciprokával, utóbbi ugyanis a teljes működési periódusidőt adja. Ha ezen idő alatt végig csak töltenénk / kisütnénk a gate-et, akkor a mosfet folyamatosan lineáris üzemben működne, nem kapcsolóként. Így a rendelkezésre álló idő messze nem lehet 222.2 μs, csak annak a töredéke. Továbbá egy periódusban két - egy fel- és egy lefutó - él is található. Ha azt szeretnénk, hogy a négyszögjel meredeksége relatív nagy érték maradjon, akkor a fel- és lefutást minél gyorsabban /a periódus minél kisebb hányadán belül/ kell intézni, az összefüggésed alapján belátható, hogy a valós meghajtóáram /-impulzusok/ nagysága az általad számoltnál sokkal nagyobbnak kell lennie.
"Van egy kis zavar ekorul a fejemben, mert ugye azt mondjuk a FET-nek nem kell aram, csak feszultseg, de amikor elojon a kapcsolouzem megicsak szamolunk arammal."
Éppen azért kell az áram, hogy a gate-kapacitást feltöltse ill. kisüsse. Maga a kapacitás szigetelő ugyan, de a töltés felvitele /eltolási/ áramot generál. C = Q / U, ebből a Q töltésmennyiségből számoltad az áramot.
Ahogy említették, 4,5 kHz nem számít extrém magas kapcsolási frekvenciának, és abban is igazad van, hogy esetleg egy 555-ös jobban megfelelhet a célra, mivel a kimeneti feszültsége és a terhelhetősége is sokkal nagyobb lehet mint egy akármilyen μC kimeneté.) -
And
veterán
válasz aujjobba #84570 üzenetére
A kitöltési tényező közvetlenül nem kerül a képbe, legfeljebb áttételesen. Ha annyira lassú fel- és lefutással számolsz, hogy már 10% körüli kitöltésnél is probléma lehet belőle (már alig hagysz meg valamit a valós HI állapotból), az már nem szerencsés, túlságosan alacsony meredekséget feltételez. Egyébként meghajtásra több kiindulási alap is lehet:
1.) Az előírt fel- / lefutási idő, abszolút értékben (frekvenciától függetlenül). Ebből számítható a szükséges áramimpulzus nagysága, meghatározható a meghajtás vagy konkrét meghajtó áramkör típusa.
2.) Adott a maximális meghajtási képesség (áramcsúcs), ebből adódik a minimális kapcsolási idő.
Az könnyen belátható, hogy a kapcsolási frekvencia növekedésével a kellő áramimpulzusok egyre sűrűbbé válnak, fix átkapcsolási idő (limitált áram) esetén a teljes periódusidő egyre nagyobb százaléka jut az 'élekre', az összhatásfok romlik. Ekkor szükséges lehet a meghajtóáram csúcsának növelése. Ha a nem áll rendelkezésre a szükséges áram, de nincs is szükség veszett gyors átkapcsolásra, akkor kompromisszumként elegendő lehet pl. egy, a gate-tel soros áramkorlátozás (ellenállás) bekötése. Magára a mosfet-re nem specifikálnak maximális gate-áramot, a gyakorlatban azt a meghajtás / meredekség, azon kívül egyéb tényezők korlátozzák (pl. parazita induktivitás).
Különben az áramigényt jól számoltad, de ha kikötöd, hogy például a teljes periódus legfeljebb 1%-a lehet a ki- és bekapcsolási idő összesen, még mindig 40 mA gate-csúcsáram alatt jársz. -
ekkold
Topikgazda
-
And
veterán
válasz aujjobba #84594 üzenetére
NPN tranzisztor bázisa nem fog lebegni. Mivel a bipoláris tranzisztor - ellentétben a mosfet-ekkel - áramvezérelt eszköz, a bemenete nem egy pici szigetelő kapacitás, hanem a BE-dióda.
daninet: A konkrét ellenállásokat a tranzisztor típusa és a bemeneti szint (R2, bázisellenállás), valamint az invertert követő fokozat (R1) határozza meg, ill. utóbbi bemeneti impedanciája. Normál kisjelű, nem darlington NPN-nél az R2 néhány 10 kΩ, az R1 pedig néhány kΩ-os nagyságrendű, ha a meghajtott fokozat nagy impedanciával fogadja a jelet.[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz aujjobba #84598 üzenetére
Ha magától nem is lebeg, de a bázis mikroamperekre érzékeny, zavarjeleket felvehet, a csatlakozó huzalozásból is, ami antennaként is szolgálhat, vagy az áramkör saját impulzusai is beszűrődhetnek.
De itt lényeges a forrásimpedancia, ami söntöli a zavarjelet. Ha a meghajtó kimenet nem kerül lebegő módba, hanem mindig csak L vagy H, úgy nem érzékeny ilyenekre, feltételezve a soros ellenállás relatív alacsony értékét.
-
And
veterán
válasz aujjobba #84598 üzenetére
Valóban vannak akár integrált bias-ellenállásokat is tartalmazó bipolárok (BRT-k), és igaz, hogy a bázis-emitter közötti ellenállás módosítja a ki- és bekapcsolási időtartamokat. De ahogy elnézem, a bázissal soros ellenállásra ez ugyanúgy igaz. Erről részletesebb infó egy Toshiba AppNote-ban olvasható: [link]. Maga a fel- és lefutás 10..100 ns nagyságrendű, kikapcsoláskor viszont ehhez hozzáadódik a (töltés)tárolási idő, ami a lefutásnál egy nagyságrenddel nagyobb, és bár az értékét valamelyest csökkenteni lehet, a nagyságrendjén a bias-ellenállások sem tudnak változtatni.
Érdemleges hatása ennek az egésznek csak meglehetősen nagy kapcsolási frekvencián van. Lineáris üzemben pedig teljesen megszokott, hogy a h21 (béta) paraméter szórása miatt a munkapontot egy szem soros bázisellenállás helyett bázisosztóval állítják be, aminek az egyik tagja a bázis-emitter közé kerül. -
rednifegnar
senior tag
válasz aujjobba #84606 üzenetére
igen ez lenne a legegyszerubb. nem kell nekem logolas meg kijelzo meg kulon tap stb. ha logolni akarom azt majd megteszem sw oldalrol a pc-n. kikapcsolt gep mellett sincs szukseg az adatokra.
volt egy hasonlo cucc, amit anno programoztam a regi gepre. az persze ilyet nem tudott hanem siman x idonkent egy pint billegtetve kiadott valami sajat protokoll szerint egy bitsorozatot. nem erdekelte van e ott valami olvassa e vagy nem. ezt tudtam egy parhuzamos porton olvasni persze volt vele egy csomo szopas, raadasul volt hogy hamis ertekeket irt (erre kulon workaround kellett hogy ne menjen felre). annyi jo volt, hogy azon volt egy lcd is es lehetett kovetni a mukodeset de ez nem szukseges csak kenyelmes volt.
A camera does not make art, the artist makes art.
-
And
veterán
válasz aujjobba #84612 üzenetére
De, ebben igazad van. Különben kivitelezhető forrasztós vagy bedugdosós próbapanelen is, utóbbinál forrasztani sem kell - bár ez feltételez egy külső USB UART-ot. Pár dollárét pcb-gyártás is elérhető. De ha mindenképp az ár a legfőbb kritérium (egy darabnál egyik megoldás sem vág földhöz), akkor sem Pico, hanem sokkal inkább az ekkold által is javasolt Arduino nano a nyerő. Bár arra is rá kell forrasztani a szenzort, az USB-je adott, és < 2 USD-ből megvan.
-
aujjobba
addikt
válasz aujjobba #84622 üzenetére
Vonatkozó YT videóban a lenti ábra szerint beleszámolják a disszipációba a kitöltést is (D).
Amit a tápegységem mutat (70mA), az vajon már az Id(rms) lenne hozzávetőleg a képletben?
(hozzávetőleg = tisztában vagyok vele, hogy az áramköröm többi eleme is felvesz valamennyit (555, gate driver), ergo nem a teljes 70mA jelenik meg a FET-en)
-
And
veterán
válasz aujjobba #84622 üzenetére
Így nem lehet számolni a disszipációt, épp azért, mert a mért feszültség nem DC, még ha a DMM átlagolva is méri (amúgy ez is kérdéses, hogy a kapcsolási frekvencián mennyire igaz). A mosfet kapcsolóüzemben jár, vagyis zárva van (alacsony bemeneti szintnél), vagy pedig nyitva, de ilyenkor marad rajta valamekkora feszültség. Utóbbi alapjában nem a PWM-től függ, hanem az Rds_on csatornaellenállás értékétől. A kapcsolóeszköz által disszipált hő természetesen függ a kitöltéstől, és mint az összefüggésből is látszik, 100%-os értéknél - folyamatosan nyitott mosfet mellett - lesz a legnagyobb.
-
ekkold
Topikgazda
válasz aujjobba #84615 üzenetére
A paneltervező (én pl. Eagle 7-et használok) megoldja, amelyik VIA nem a GND-re csatlakozik ott kihagyja körülötte egy kőrben, mindegy melyik oldalon vagy rétegen van. Beforrasztani mindkét oldalról be lehet bármely alkatrészt, mert furatgalván van a lyukakban, és belefolyik a forraszanyag.
Eladó: https://www.hobbielektronika.hu/apro/apro_159350.html
-
ecaddsell
aktív tag
válasz aujjobba #84637 üzenetére
Árkategória?
Mit kell tudjon/mire kell?
Mi az amit jó lenne ha tudna, de tudsz élni nélküle?
stb. stb.A legjobb ár-érték arányos cuccok kb. 1500€ környékén vannak újonnan (ezeket már
nagy kijelzővel adják), de mivel gondolom ennyit nem adnál érte az olcsóbb Siglentek ill. Rigolok környékén érdemes nézegetni, esetleg használtan.A régi nagy nevek (HP/Agilent/Keysight, Techtronix, Rohde & Schwarz, Lecroy esetleg GW-Instek) ha véletlenül feltűnik nálunk tipikusan többért viszik el mint mint amit ér, mert annyira ritkák nálunk.
Amit nagyon meg kell nézni az az Owon, Hantek, UNI-T stb. mert ezeknek lehet bosszantó hiányosságaik (pl. csak kevés mintát tudnak tárolni, nem elég érzékenyek, gyenge trigger, hiányos mérések stb.), bár az áruk vonzónak tűnik (ezek a kitek felett vannak, de már komoly árugrással), de valójában az ár-értékük elég gyenge (ma egy futottak még kategóriás DSO-nak illik min. 1M mintát tudni, de inkább 10x-ét és komoly pénzekért képesek 64k mintát tudókat árulni...).Amik népszerűek a hobby területen és nem olyan rossz: Rigol 1054z, Siglent 1202X-E, Siglent 1104X-E (ill. a Micsig, de az specializált és vsz. keveseknek érdekes).
Noha a 4 csatornásokból tip. van 2 csatornás verzió, az árazás úgy van kitalálva, hogy ne azt vedd mert alig olcsóbb...
(Egyébként közhiedelemmel ellentétben jobb 2 csatornás DSO-val is lehet SPI jelet nézni azt Ext bemenetet triggerként használva).
A Welectron oldalán érdemes nézelődni ha új típusokat akarsz.Sajnos egy komolyabb mérőfej drágább mint egy olcsóbb szkóp, ezzel is érdemes számolni, ha szükség van rá (diff. HV, áram vagy aktív/kis bemenő kapacitású stb.).
-
ecaddsell
aktív tag
válasz aujjobba #84641 üzenetére
Ezek a DSO-k úgy működnek, hogy ugyanazon az ADC-n meg memórián osztozik 2 vagy 4 csatorna, innen a kisebb sávszél meg a kevesebb mintaszám.
Viszont nem mindenütt van így, pl. Siglent 1104X-E esetén két ADC van, többek között ettől drágább. (A 1104X-E egyébként kevésbé zajos is).
Amikor 2 ADC van akkor ha a megfelelő két csatornát használod akkor marad a 1 GSa/s mintavételezés. Adott esetben ez is előny lehet, ha nem kell a 4 csatorna akkor is.
Azt, hogy neked mi kell csak te tudhatod...
Egyébként azt, hogy a mérővezeték/fej ne szedjen össze sok zajt/ne terheljen be aktív (/diff) mérőfejjel szokták megoldani (ez az után jön amikor a mérőfej föld vezetékét egy rövidebb/rugósra cserélve sem segít mert ez kell legyen az alap) ...
555 nézegetésre ez bőven sok, de gondolom nemcsak erre használod majd.
Itt vsz. kevésbé kritikus a több csatorna mint tápnál a több kimenet (pl. 5V ill. +-). de céltól is függ.[ Szerkesztve ]
-
ekkold
Topikgazda
válasz aujjobba #84726 üzenetére
Igen, azt néztem, hogy ez még talán használható, és olcsó: [link]
23eFt (nem látom az oldalon hogy ez netto vagy brutto ár)Hőfokkijelző nélküli pákát manapság nem szabad megvenni, mert sok olyan van (Fahrenheit is) amelyikben csak egy triakos fázishasítós szabályozó van, és igazából nem figyeli a hőfokot, csak saccolva van a forgatógomb körüli skála. Amit belinkeltél azt is csak akkor merném ajánlani, ha látnám mi van belül, és hogyha tudnám hogy van hőérzékelő is a pákában ami alapján szabályoz.
További lehetőség a kínai beszezés, pl. Hakko klónok.
Mivel elektronikai fórumtémában vagyunk, akár az építés is szóba jöhetne: [link]
Vettem használt JBC páká(ka)t + pákahegy(ek)et, és építettem hozzá forrasztóállomást. Egész más kategória mint egy Fahrenheit vagy Solomon (vagy éppen egy Weller)....[ Szerkesztve ]
Eladó: https://www.hobbielektronika.hu/apro/apro_159350.html
-
ekkold
Topikgazda
válasz aujjobba #84739 üzenetére
A PWM-et mi állítja elő? Ha mikrovezérlő, akkor azzal lehetne az áramot is figyelni, vagy azt, hogy elindult-e a motor, és ennek függvényében változtatni a PWM-et.
A motor terheléssel indul? Mit hajt meg?[ Szerkesztve ]
Eladó: https://www.hobbielektronika.hu/apro/apro_159350.html
-
ekkold
Topikgazda
válasz aujjobba #84741 üzenetére
Igen, amikor áll a motor akkor ugyanahhoz a feszültséghez lényegesen nagyobb áram tartozik, mint amikor forog. Áramot figyelni a motor áramkörébe bekötött sönt ellenálláson lehet, vagy áram-szenzorral (pl. ACS712-re épülő kis modulokat lehet venni akár kínából is).
De lehet, hogy sima időzítés is elegendő, tehát az indítás pillanatában kiadsz 100%-os PWM-et, de adott idő múlva visszaveszed. Ha jól választod meg az időzítést, akkor nem tud a motor felpördülni, hanem éppen elindul... Nyilván akkor lesz a leg-ügyesebb a dolog, ha tudod detektálni a forgást.
Eladó: https://www.hobbielektronika.hu/apro/apro_159350.html
-
veterán
-
Új hozzászólás Aktív témák
- Metal topik
- Counter-Strike: Global Offensive (CS:GO) / Counter-Strike 2 (CS2)
- Tudományos Pandémia Klub
- The Elder Scrolls V: Skyrim
- Mercedes topic
- Konzolokról KULTURÁLT módon
- Hisense LCD és LED TV-k
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- Asztalos klub
- Elektromos autók - motorok
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs