A Microsoft meg nem nevezett beszállítóinak felsővezetőitől származó értesülésekre hivatkozva írta meg a Wall Street Journal, hogy a redmondiak (újra) okosórát fejlesztenek. Az elmúlt hónapokban az Apple, Google és Samsung háza tájáról (vagy azok partnereitől) szivárogtak ki olyan információk, hogy ezek a nagyvállalatok valamilyen okosórán dolgoznak, de konkrétum még egyik termékről sincs.
Úgy tűnik, hogy a Microsoft a nagy üzleti potenciállal kecsegtető viselhető számítástechnikai eszközök piacán nem akar akkora lépéselőnyt adni a konkurenciának, mint azt a korábbi években tette a mobil szektorban, és aminek következményeit jelenleg is nyögi. A WSJ szerint a Microsoft az év elején okosóra-szeű eszközbe való alkatrészeket rendelt, továbbá egy beszállítói felsővezető részt vett egy találkozón a Microsoft kutatás-fejlesztési csapatával a cég főhadiszállásán, Redmondban. A források szerint azonban még nem eldöntött kérdés, hogy az amerikai vállalat tényleg piacra lép-e egy ilyen eszközzel.
A Microsoft 2004-ben már kísérletezett egy okosórával, a SPOT-tal (Smart Personal Objects Technology). A SPOT funkcionalitásában egészen versenyképes volt egy akkori okostelefonnal, de a telefonok piaca sokkal gyorsabban fejlődött, mint azt a vállalat akkoriban várta, és a SPOT fejlesztését már két évvel később, 2006-ban leállították. A termékvonalat a Microsoft 2008-ban lőtte le, a mögötte álló (de más eszközöket is kiszolgáló) MSN Direct Networköt pedig 2011 végén küldte nyugdíjba.
A SPOT technológiát a Microsoft nem csak órákba, hanem háztartási gépekbe és mindenféle egyéb hétköznapi elektronikai eszközbe szánta. Az óra 90x126 pixel felbontású monokróm kijelzővel rendelkezett, és a Microsoft hiába remélte, hogy a felhasználók a telefon helyett majd ezt fogják választani, ha mozgás közben fontos információkhoz szeretnének egy pillantással hozzájutni. A SPOT saját FM hálózaton működött, ezzel a lépéssel pedig a Microsoft gyakorlatilag minden kompatibilitási lehetőségtől megfosztotta az eszközt, az FM technológiából adódó vételi problémákról nem is beszélve. A kis felbontású képernyő, a magas ár (250-300 dollár, előfizetési díj), a szolgáltatás technikai gondjai miatt sosem lett belőle sikeres termék.
Ma talán a legismertebb okosóra az e-ink kijelzős Pebble. Fejlesztőinek eredetileg nem sikerült megfelelő befektető(ke)t találniuk, így a Kickstarterre vitték a projektet. A próbálkozásból végül a közösségi finanszírozás egyik legnagyobb sikertörténete lett, az áhított 100 000 dollár helyett 10,2 milliót dobtak össze a jövendőbeli óratulajdonosok.
