Tényeket és információkat!

„A valóságban a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság még tavaly írt ki közbeszerzési eljárást nagyteljesítményű számítógépek beszerzésére, amelynek összértéke 15 milliárd (!) forint volt. Kérdésünkre a Kormányszóvivői Iroda úgy fogalmazott, e pályázat alapján összesen 47 keretszerződést kötöttek számítástechnikai cégekkel. A lista majdnem a teljes magyar piacot lefedi. Ezek a cégek arra szereztek jogot, hogy benyújtsanak egy katalógust a kormányszervnek. Onnan pedig az állam további közbeszerzési eljárások nélkül válogathat, tehát attól a cégtől vásárol, amelytől ezt jónak látja. A kormányszóvivői iroda magyarázata: a kormanyszovivo.hu esetében a Synergon és a HP Magyarország kiválasztása a konkrét beszerzés esetében a jogszabályi előírásoknak megfelelően, újabb pályáztatás nélkül történt. Erre a 168/2004-es kormányrendelet ad felhatalmazást. Ebben az esetben a megrendelő az érvényes keret-megállapodással rendelkező cégek katalógusaiból választja ki a legolcsóbb ajánlatot. Ez alapján, valamint az említett két cég referenciáit és tapasztalatát figyelembe véve esett rájuk a választás.”

A 168/2004-es, a központosított közbeszerzésről szóló kormányrendelet azonban nem tartalmaz arra utalást, hogy az adott állami szervnek kötelezően a legolcsóbb (vagy mondjuk inkább így: az „ár–érték arányt nézve” a legkedvezőbb) ajánlatot kell választania – a még a szokásosnál is érthetetlenebbre fogalmazott kormányrendeletben ilyen gyöngyszemekkel lehet találkozni: „Az esélyegyenlőség és egyenlő elbánás, valamint a nemzeti elbánás alapelveinek az állami normatívák, valamint az ezek tartalma alapjául szolgáló kötelező elemek és szempontok meghatározása során is érvényesülniük kell. Az állami normatívák nem határozhatók meg olyan módon, hogy egyes ajánlattevőket az ajánlattétel lehetőségéből indokolatlanul kizárjanak, vagy más módon indokolatlanul hátrányos megkülönböztetésüket eredményezzék.”

Vagyis egy ilyen keretszerződés esetében az egyes állami intézményvezetők úgy járnak el, ahogy épp kedvük diktálja… Talán még az is megtörténhet, hogy egy adott projekt keretében – jelen esetben a kormanyszovivo.hu – úgy vásárolnak, hogy az eszközök és szolgáltatások még más, ehhez nem kapcsolódó funkciókat is kiszolgálnak, távlati elképzelések miatt jelentős túltervezés történik stb. Ezt még akár takarékosságnak is tarthatom, ám akkor erről tájékoztatniuk kellene a közvéleményt...

Egyre zavarosabb. Időközben a hvg is végzett egy felmérést, s számukra is az derült ki, hogy a 200 millió legalább ötször annyi, mint amennyiért – a jelenlegi információk alapján – meg lehetett volna valósítani a honlapot.

Ezért holnap (hétfőn, június 23-án) a szerkesztőség nevében levélben fordulunk a Kormányszóvivői Irodához, hogy – elejét véve a további pletykáknak és feltételezéseknek – a kormanyszovivo.hu weboldal létrehozásához és működtetéséhez kapcsolódó összes technológiai és gazdasági dokumentációt hozzák nyilvánosságra – hisz ez törvény által előírt kötelességük. Ha kapunk egy tételes szoftver-, hardver-, illetve szolgáltatási listát, árakkal együtt, s abból az derül ki, igen, ezt nem lehetett olcsóbban megúszni, akkor készséggel mondom: Mea culpa! (Bár a nyilvánosság és a kommunikáció terén ez még akkor sem adna felmentést...)

A fejleményekről beszámolunk.