Nanotechnológiai kiállítás nyílt Budapesten

Tegnap kezdődött az idei év legnagyobb európai nanotechnológiai konferenciája, az EuroNanoForum (ENF) 2011, melyet a Budapesti Kongresszusi Központban rendeznek meg. A szervezők több mint ezer regisztrált résztvevőt vártak a nagyvilágból a háromnapos találkozóra, amelyen a terület elismert tudományos szaktekintélyei adnak elő, és számolnak be kutatási eredményeikről. A kiemelt előadók között szerepel Michael Grätzel, az École Polytechnique de Lausanne kutatója, a 2010. évi Millennium Technology Prize kitüntetettje; Marc Van Sande, az Umicore elnökhelyettese és Biró László Péter, az MTA MFA kutatója is.

Az ENF 2011 egyik fő célkitűzése, hogy a nanotudományok, a nanotechnológia eredményeit és alkalmazásait széles körben ismertté tegye, és ezzel segítse az európai nanotechnológiai termékek piaci térnyerését. A rendezvény nyitónapján tekintik meg a konferencia résztvevői a Nanocsodák kamarakiállítást a Csodák Palotájában. Az MTA MFA szakértőinek segítségével összeállított kiállítást a nagyközönség szeptember 4-ig látogathatja, majd ezután a bemutató „Nanocsodák Mozgásban” címmel indul országjáró körútra a Csodák Palotája kezelésében.

A 100 nanométernél kisebb méretek esetén a jelenségek vizsgálata, illetve alkalmazásuk már nem köthető kizárólagosan egyetlen tudományághoz – vagyis multidiszciplináris területről van szó. A nanotechnológia megértése és hasznosítása igényli a fizika, kémia, biológia, informatika, valamint a mérnöki tudományok ismeretét, együttes alkalmazását. A nanotechnológia világszerte a legdinamikusabban fejlődő K+F és üzleti területté vált, és hamarosan alapvetően befolyásolja majd mindennapi életünket. A nanoalkalmazásoktól többek között olyan, a fenntartható fejlődést meghatározó területeken várhatunk megoldásokat, mint a környezetvédelem, energetika, egészségügy vagy a szórakoztató elektronika.

A nanotechnológia megjelenése nem újdonság, a természet több százmillió éven át tökéletesítette a nanoszerkezeteket, amelyek például meghatározzák bizonyos rovarok kitinpáncéljának színét vagy vízlepergetővé teszik egyes vízinövények leveleit. Az emberi nanotudomány azonban mindössze néhány évtizede igyekszik az evolúció megoldásait értelmezni és lemásolni: a természet nyomán víz- és kosztaszító bevonatokat, mesterséges érzékelőket, speciális gyógyszereket, vagy éppen napelemeket készíteni. Bár a nanotechnológia igazi hívószóvá vált, jellemzően csak kevesen vannak tisztában annak tartalmával, lehetőségeivel és esetleges veszélyeivel, ami alkalmazásának elterjedését erősen gátolja.

A Nanocsodák kiállítás nemcsak a diákokat és az érdeklődő felnőtteket kívánja megszólítani, hanem a cégek figyelmét is igyekszik felhívni az új megoldásokban rejlő üzleti lehetőségre. Ha a hazai társadalom tudatosabb, és pontosabb ismeretekkel rendelkezik a nanotechnológiai termékek működéséről, bátrabban használja azokat a mindennapokban.

Az ősszel induló mozgó kiállítás a Csodák Palotájában kipróbált bemutatókat, játékos kísérleteket viszi el az ország számos településére, hogy a hagyományos fizikai-kémiai-biológiai oktatást kiegészíthesse egy-egy nanotechnológiai óra, amelyet a tanárok a speciálisan képzett demonstrátor közreműködésével tarthatnak meg a diákoknak – ezzel is felhívva a fiatal generáció figyelmét a műszaki és természettudományi tanulmányok érdekességére, izgalmasságára.

Azóta történt

Előzmények