Matáv: csökkenő árbevétel, nagyobb nyereség

Tovább élesedett a verseny a távközlésben, ennek hatására a Magyar Telekom EBITDA-ja az első negyedévben 6,4 százalékkal csökkent. A nettó eredmény viszont az IFRS-szabályok változása miatt jelentősen meghaladta a várakozásokat.

Mind a hazai pályán, mind Macedóniában erős versennyel kellett szembenézzen a Magyar Telekom Rt. (Matáv) az első negyedévben, ami meg is látszik a gyorsjelentés számain. A cégcsoport árbevétele 1,7 százalékkal, 143,6 milliárd forintra süllyedt, miután a mobil- és adatátviteli bevételek növekedése már nem tudta ellensúlyozni a belföldi és a nemzetközi forgalom visszaesését. A távközlési cégek teljesítményének mérésekor előszeretettel használt EBITDA ráta ugyan 41,2 százalék volt, vagyis megfelel a társaság célkitűzéseinek, maga az EBITDA viszont 6,4 százalékkal, 59 milliárd forintra csökkent.

Az egyes üzletágak közül a vezetékes bevételei 6 százalékkal csökkentek, a vonalszám március végén másfél százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A visszaesés a belföldi és a nemzetközi forgalmi bevételek nagyarányú, 21,7 százalékos csökkenésének tudható be. Igazi növekedést a csoporton belül szinte egyedül az internet képvisel, a bérelt vonali és adatátviteli bevételek nőttek. A negyedév végén 224 037 ADSL-előfizetője volt a T-Online-nak, összes internet-előfizetője megközelítette a 278 ezret, ami 43 százalékos piaci részesedést jelent. A T-Mobile három százalékkal növelte bevételét, s 24 milliárd forint EBITDA-t ért el. A társaságnak több mint négymillió ügyfele volt, ezen belül 26-ról 29 százalékra nőtt a szerződésesek aránya. Az egy előfizetőre jutó átlagos bevétel viszont 3 százalékkal, 4653 forintra csökkent.

Kellemetlen meglepetést okozott a MakTel, a nemzetközi vezetékes bevételek 15 százalékkal csökkentek – igaz, ebben az árfolyamváltozások is szerepet játszottak –, s a mobilforgalom is esést mutatott. A nyereségesség azért Macedóniában még mindig sokkal jobb: a vezetékes EBITDA ráta 43,7, a mobil pedig 52,4 százalék volt szemben a magyarországi 37-es, illetve 38,5-es értékkel. A MakTelnél jelentős létszámleépítést hajtottak végre, a dolgozók száma 24 százalékkal csökkent.

A Magyar Telekom bevételei összességében 2,5 milliárd forinttal maradtak el az egy évvel korábbitól, a személyi ráfordítások csaknem egymilliárd forinttal csökkentek, az egyéb működési költségek viszont két és fél milliárddal emelkedtek. A legnagyobb változás az értékcsökkenési leírásban mutatkozott, ami önmagában 9,3 milliárd forinttal javította a társaság üzemi eredményét. Egyrészt az egy évvel korábbi időszakban jelentkezett a Westel-névváltással kapcsolatos 4,4 milliárdos értékvesztés, ami értelemszerűen idén nem merült fel. Másrészt – s ez hosszabb távon is nagy jelentőségű – az IFRS-szabályok változása miatt megszűnt a goodwill-amortizáció, s helyette évente kell ellenőrizni, hogy történt-e értékvesztés. Tavaly az értékcsökkenési leírás soron összesen 13,9 milliárd forint szerepelt.

Ennek eredményeképpen a társaság üzemi eredménye 20 százalékkal, 31,8 milliárd forintra javult. A pénzügyi veszteség a forinthitelek csökkenő kamatai következtében 600 millióval, 7,5 milliárd forintra mérséklődött. Így az adó előtti eredmény már 22 százalékos javulást mutat, a kisebbségi részesedések utáni adózott nyerség pedig 18 milliárd forint lett, vagyis 28 százalékkal javult. A Magyar Telekom eladósodottsága kissé növekedett a Telekom Montenegro megvásárlása miatt, ám a 33,3 százalékos érték még nem számít magasnak (a társaság célja azt a 30–40 százalék közötti sávban tartani).

Az elemzők, úgy tűnik, nem számoltak a számviteli változások hatásával, vagy lényegesen rosszabb EBITDA-ra számítottak, mindenesetre sokkal rosszabb eredményt vártak a társaságtól. Ennek megfelelően a tőzsdei reakciók is pozitívak voltak: az árfolyam megközelítette a 850 forintot. A piac hangulatát mutatja, hogy a kicsit magasabb árfolyam láttán azonnal megerősödött az eladói oldal, s végül 820 forint alatt zárt a papír.

Azóta történt

Előzmények