A közösségi média áldás és átok egyszerre: a Kaspersky Lab nemrég ez utóbbiról készített kutatást: a jelentés szerint a szülők egyötöde (21%) azt is elismeri, hogy sérült a kapcsolatuk a gyerekeikkel, miután kompromittáló helyzetben látták őket a közösségi platformokon.

A felmérés megállapítja, hogy a lájkvadászat érdekében az emberek hajlamosak alkoholos befolyásoltság alatt olyan fotókat megosztani magukról vagy másokról, ami kényes (pl. meztelenek), ugyanakkor egyre nyilvánvalóbb, hogy a közösségi média hatással lehet a valós, offline kapcsolatokra is.

[+]

Ezek szerint minden ötödik szülő szembesült már azzal a problémával, hogy romlott a gyerekeikkel a viszonyuk, mert előnytelen helyzetben jelentek meg a közösségi médiában – ezzel szemben a szülők csupán 14%-a számolt be arról, hogy bosszantotta gyereke online viselkedése. A felmérésben részt vevők 16%-a vallotta be, hogy megingott házastársi vagy élettársi viszonya a közösségi médiában megjelent bejegyzések miatt.

A jelentés figyelmeztet arra, hogy barátokkal, családtagokkal és a kollégákkal szerteágazó kapcsolatainkra folyamatosan hatással van, hogy mennyit kommunikálunk velük a kibertérben, a személyes kommunikáció hátrányára. Számokra lebontva elmondható, hogy a megkérdezettek 31%-a a szüleivel, 33%-a a gyerekeivel, 23%-a a partnerével és 35%-a a barátaival beszél kevesebbet szemtől szemben, mivel a közösségi médián keresztül könnyebben tud kapcsolatot tartani.

„A vizsgálatok azt mutatják, hogy a mai digitális kommunikáció kiegészíti a valós kommunikációt. Egy olyan globalizált és rendkívül mobil világban élünk, amely egyúttal lazítja is a viszonyt a partnerek és a családtagok között. A digitális kommunikáció lehetőséget ad arra, hogy áthidalja a modern élet okozta távolságot, és könnyíti a kapcsolattartást a különböző városokban vagy országokban élő szeretteinkkel. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy a digitális kommunikáció nem helyettesítheti a személyes kapcsolatokat – vagy legalábbis nem mindig és nem teljesen. A digitális kommunikáció jelrendszere ugyanis kevésbé gazdag, mint a valós beszélgetéseké, és ilyen módon redukálja a párbeszéd minőségét” – nyilatkozta Astrid Carolus, a Würzburgi Egyetem médiapszichológusa.

Ám annak ellenére, hogy a kutatási eredmények azt mutatják, hogy az emberek kevesebbet kommunikálnak szemtől-szemben, a válaszadók mintegy fele úgy véli, hogy kapcsolataik minősége egyáltalán nem csökkent, sőt javult az állandó online jelenlét miatt: „Bizonyos körülmények között az emberek azt érzik, hogy az online kommunikáció »szuper-közvetlen«, ugyanakkor számtalanszor tapasztalhattuk, hogy gyakori a félreértés, félreolvasás a közösségi médiában. Úgy tűnik, hogy kapcsolataink minősége javul, habár az online kommunikációt nem mindig tudjuk objektíven értékelni, és túlértékeljük a negatív és a pozitív üzeneteket egyaránt” – reagált erre a megállapításra. Astrid Carolus.

A tanulmány megállapította, hogy bár a közösségi média segítségével könnyedén kommunikálunk áthidalva időt és távolságot, mégsem tesz boldoggá, mivel megterhelheti a kapcsolatokat. A felhasználók sok esetben szomorúnak és idegesnek érzik magukat annak következményeként, hogy folyamatosan összehasonlítják a saját életüket másokéval. A lájkvadászat arra készteti az embereket, hogy irreális mennyiségű személyes információt osszanak meg a közösségi média felületein, amivel nemcsak saját magukat, hanem a barátaik, a családtagjaik és a kollégáik megítélését is veszélyeztetik.