Itt az új generációs kamerakapszula: bélbolyhok, csííííz!


Az iPill prototípusa

A Philips kutatói egy vasárnap kezdődő konferencián fogják bemutatni a kamerakapszulák következő generációs változatát, az iPill márkanevű eszközt.

Az amerikai Szövetségi Gyógyszerhatóság (Federal Drug Administration – FDA) 2001-ben hagyta jóvá az első, diagnosztikai célokat szolgáló kamerakapszulát. Ennek az alig több mint tíz éves eszköznek az a célja, hogy az orvosok a belső szervek állapotáról úgy kapjanak információkat, hogy közben a pácienst nem teszik ki kellemetlen vagy fájdalmat okozó vizsgálati procedúrának. A Wikipedia nem csak informatív, szakmailag helytálló, hanem nyelvileg is csemegének számító magyar szócikke így írja le ezt a technológiát: „A kapszulaendoszkóp egy orvosdiagnosztikai eszköz, egy kapszulába szerelt miniatűr videokamera, amely a lenyelés után végighalad a tápcsatornán (nyelőcső, gyomor, nyombél, vékonybél, vastagbél, végbél), és a végbélnyíláson át távozik a szabadba, közben videofelvételeket készít, amelyeket a derékra rögzített vevőegység tárol.” A kis csodakütyü másodpercenként két képet készít, s „életciklusa” alatt körülbelül 55 ezer felvételt küldhet a derékra csatolt vevőre.

Kapszulakamera
Forrás: crohn-colitis.hu

A fejlesztők nemrégiben oldották meg azt a problémát, hogy a kapszula testbeli útját – ha szükséges – egy mágneses eszközzel szabályozni is tudják. A kapszulakamera gyártására és forgalmazására azóta több cég is vállalkozott, a legnevesebbnek talán az úttörő fejlesztő, a Given Imaging nevű izraeli mikroelektronikai cég számít, s a termékekhez egy ideje már magyar közvetítőn keresztül is hozzá lehet jutni. Az eszközt főleg olyan ismeretlen eredetű, tartós vagy visszatérő vérzések kivizsgálására használják, melyeknek oka a hagyományos endoszkópiával, vékonybélröntgennel nem tisztázható, illetve egyéb vékonybélbetegségek kimutatására is alkalmas. A módszer nem minden esetben alkalmazható: a bélszűkületes betegek esetében fennáll az a veszély, hogy a kamera elakad, s akkor sem lehet használni, ha a beteg szervezetében pacemaker vagy egyéb elektromos implantátum található, s a terhesség ideje alatt sem ajánlott.

iPill

A Philips által fejlesztett új kapszula már sokkal többet tud elődjénél. Például programozható, hogy útja során egy előre meghatározott gyógyszer-adagolási feladatot is elvégezzen. Ez azért lényeges, mivel vannak olyan betegségek, melyek hagyományos gyógyszeres kezelése több ártalmas és kellemetlen mellékhatással jár, ám ha közvetlenül a beteg területre juttatják el a hatóanyagokat, akkor a dózis csökkenthető, a hatékonyság növelhető – s kisebb mértékű és kevesebb mellékhatással jár a kezelés.


Az iPill gyógyszeradagolás közben

A fent említett funkcióbővítéshez a kapszula navigációs képességének kialakítása volt szükséges – vagyis hogy megtalálja a beteg helyeket, s ott adja le a gyógyszert. Ezt úgy oldották meg, hogy a bélrendszer savasságát is képes mérni a kis eszköz, s ez az adat a különböző bélszakaszokon más és más. Ha e módszernél pontosabb helymeghatározásra van szükség, akkor ezeket az adatokat kénytelenek hagyományos módszerekkel, MRI- vagy CT-szkenneléssel, endoszkóppal kiegészíteni.

A 11x26 milliméteres kapszulában a mikroprocesszor, az elem, a pH-érzékelő, a hőmérsékletérzékelő, a rádiófrekvenciás vezeték nélküli jeladó, a folyadékpumpa és a gyógyszertároló kapott helyet. Jelen pillanatban a prototípus készült el, de a mérnökök szerint a sikeres tesztek igazolták, hogy készen állnak a sorozatgyártásra is.

Azóta történt

  • Az internet betegebbé tesz

    Vizsgálat készült a cyberchondriáról. Az internetezők a tüneteikről olvasva hajlamosabbak a rosszabb lehetőségre gondolni.

  • Kamerát a szem helyére

    Rob Spence saját bevallása szerint a megfigyelők társadalmára akarja felhívni a figyelmet.

Előzmények