Indiának nem gagyi PC-k kellenek

Egy helyi szakember szerint az informatikai vállalatoknak le kellene szoknia arról, hogy olcsó, butított komputerekkel próbálják meg áthidalni a digitális szakadékot Indiában – írja a BBC. A Hewlett-Packard indiai laboratóriumát vezető Ajay Gupta úgy gondolja: csupán mítosz, hogy az indiaiak olcsó termékekre vágynak. A szakember angliai útján arról beszélt, hogy az it-cégeknek sokkal inkább innovatív megoldásokkal kellene segítenie a számítógépes analfabetizmus felszámolását az országban.

Hasonló érveléssel kritizálta korábban a One Laptop Per Child (OLPC) nonprofit szervezet által kifejlesztett százdolláros laptopot az Intel elnöke. Craig Barrett elmondta: az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az embereknek teljes funkcionalitású személyi számítógépekre, nem pedig szolgáltatásaiban korlátozott, egzotikus szerkezetekre van szüksége. A hasonló próbálkozások – emlékeztetett – eddig kivétel nélkül mindig megbuktak. A történelem valóban Barrett pesszimizmusát látszik igazolni. Brazíliában több alkalommal is megbukott az olcsó PC-ktől a szegényebbek felzárkózását remélő kormányzati kezdeményezés, de nem volt sikeres az indiai Simputer, a „nép kéziszámítógépe” sem.

Gupta tanácsai alig két héttel azt követően hangzottak el, hogy az Intel bejelentette: megkezdi strapabíró túlélőpécéi forgalmazását az elmaradott indiai falvakban. Ezek a masinák – melyek jobban viselik a poros, párás levegőt és az áramellátás ingadozásait, mint a hétköznapi PC-k – többféle módon képesek az internetre csatlakozni és nagyjából 400 dollárnak megfelelő áron lesznek megvásárolhatók. Az Intelt természetesen nem csupán emberbaráti gesztus vezérli: az informatikai óriásvállalatok komoly piacot látnak a népes ázsiai országban, ahol ma még csupán a lakosság 5 százaléka ért a számítógéphez (azaz közel egymilliárd embert nem érintett meg a digitális korszak).

Gupta szerint azonban a PC-használat elterjedését az árak csökkentése nem garantálja. Mint mondja: a tévével rendelkező emberek közül csupán minden negyediknek van számítógépe, miközben egy színes tv gyakran többe kerül, mint egy olcsóbb PC. „Indiában ma egy televízió nagyjából 350 dollárba kerül, és PC-t már 150-ért is lehet venni” – magyarázza a szakember. Az árnál sokkal makacsabb akadály például a nyelv – mondja. Sokan egyszerűen azért nem barátkoznak meg a számítógépekkel, mert a hagyományos, QWERTY kiosztású billentyűzetekkel kínszenvedés a gépelés az ind nyelveken, melyekből 18-nál is több van. A hindiben például 36 mássalhangzó van, melyekből összesen 1500 önálló szótag képezhető – egy ilyen beírása két-három billentyűleütést igényel.

A HP bangalore-i laboratóriuma nemrég mutatta be Gesture Keyboard (GSK) névre keresztelt beviteli eszközét, mellyel éppen ezt a problémát igyekszik megoldani. Ez az eszköz a legkevésbé sem hasonlít egy hagyományos billentyűzetre, annál inkább egy tábla PC-re, hiszen egy érintőképernyőből és egy tollból áll. A felhasználók a toll segítségével választhatnak a mássalhangzók közül, majd egy újabb tollvonással előállíthatják a kívánt szótagot is. A vállalat szerint az 53 dollárért kínált beviteli eszköz együttműködik mind a Windowszal, mind pedig a Linuxokkal, és számos ázsiai nyelvvel használható.

Azóta történt

Előzmények