A Magyar Közlönyben december 16-án jelent meg a 1785/2016. (XII. 16.) kormányhatározat, mely szerint a kormány „megtárgyalta és elfogadta a részére bemutatott, a »Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégia« című dokumentumot (a továbbiakban: stratégia)”, és így „felhívja az emberi erőforrások miniszterét, a nemzetgazdasági minisztert, a nemzeti fejlesztési minisztert és a földművelésügyi minisztert, hogy a stratégiában meghatározott célok elérését szolgáló eszközöket építsék be a szakpolitikai tevékenységeikbe és tegyék meg az e célok eléréséhez szükséges intézkedéseket”.

A kormányzati honlapon egyelőre még tervezetként szereplő dokumentum szerint a stratégia főbb elemeit már a 2014-2018-as kormányciklusban meg kell valósítani, de a középtávú céldátum 2030 (mint a szöveg kitér rá: 2020 után már nem érkeznek támogatások az EU-s strukturális alapokból, így erre is fel kell készíteni a felsőoktatást).

[+]

A dokumentum általános részében röviden vázolják, hogy milyen felsőoktatást képzelnek el 2030-ban:

• a hallgatók felkészültebbek és tudatosabbak, cserébe viszont magasabb minőségű oktatást, értékesebb, a későbbi életük során jobban hasznosítható tudást kapnak
• a hallgatókká váló diákok átlagosnál jobb kompetenciaszintjére nyugodt szívvel támaszkodnak munkájuk során az oktatók
• 2030-ban természetesnek számít majd a hallgatók képességeinek megfelelő differenciálása
• egyre kevesebb az olyan hallgató, aki a nem megfelelően felmért tudásszintje miatt végzettség nélkül, idő előtt, kudarcélménnyel hagyja el a felsőoktatást
• az oktatók mind szakmailag, mind módszertanilag felkészültebbek, az oktatás élménye sokkal intenzívebb, a személyes foglalkozás tágabb teret kap
• minden intézményben működnek tehetséggondozó programok
• 2030-ban az intézmények viszonyrendszerét az együttműködés és a képzések közötti egészséges verseny, illetve egyértelmű munkamegosztás jellemzi
• az intézmények is erősen specializáltak, határozott képzési profillal rendelkeznek

• minden intézmény világszínvonalú azokban a diszciplínákban, amelyek a saját kiemelt területéhez tartoznak, összességében pedig az ország felsőoktatási intézményei kollektíven, minden tudásterületet és tudásszintet lefednek. 2030-ra teljesen megszűnnek az adott városon vagy régión belüli ki nem használt párhuzamos kapacitások

• 2030-ra az oktatási specializáció nem önmagában, hanem a kutatás-fejlesztési tevékenység fókuszálásával párhuzamosan zajlik le
• 2030-ra a képzési struktúra jóval differenciáltabb, ugyanakkor rugalmasabb is a mostaninál

Az informatikai képzésről

A stratégia szerint az informatika is a kiemelt képzési területek közé tartozik. Az informatikában a készítők szerint a közeljövőt leginkább az IoT terjedése, valamint az adatok mennyiségének növekedése, illetve az adatok fontosságának kiemelkedő szerepe fogják jellemezni. A főbb trendeket a következőképp látják:

• a hálózatoktól függő életmód új digitális állampolgárságot alakít ki – a mobiltelefonok elviszik emberek milliárdjaihoz az internet nyújtotta lehetőségeket
• a digitális üzleti élet robbanásszerű terjeszkedése várható
• új fogyasztói szokások kialakulása az internet társadalmának szokásai alapján
• a technológiai fejlődés öt hajtóereje a társadalmi-gazdasági fejlődés érdekében hasznosul: „big data” → „big wisdom” és real time rendszerek; felhő alapú internet általánossá válik; gigabit hálózatok; új hálózati architektúrák kialakulása a szoftveres környezet megváltozásának következtében; kontextus-tudatos terminálok, intelligens szenzoros képességek; kommodizáció és virtualizáció

A stratégia készítői a jelenlegi felsőfokú informatikaoktatás legfőbb gondjait a következőképpen fogalmazzák meg: „Az oktatóállomány, mint legstabilabb adottság azonban eleve lassítja az alkalmazkodást, de az intézmények vállalati beágyazottsága sem elég fejlett ahhoz, hogy kikerülhetetlen nyomást gyakoroljon az oktatás tartalmára, szerkezetére és módszereire. Az informatikai oktatás adaptációs képességét javítandó a következő célkitűzések megfogalmazása látszanak indokoltnak:”

E három fő cél a következők:

• az informatika alapszakok képzési és kimeneti követelményeinek érdemi felülvizsgálata az iparági trendek, a hazai vállalati igények és a nemzetközi tapasztalatok tükrében
• az informatikai képzés tárgyi eszközeinek rendszeres felülvizsgálata és frissítése. A technológia változásával való lépéstartás biztosítása, elavult technológián való oktatás és kutatás elkerülése
• vállalati kapcsolatok fejlesztése, együttműködés erősítése az iparág szereplőivel a képzés és kutatás terén egyaránt