Úgy tűnik, egy időben sok vállalkozás rástartolt a mobiltelefonok segítségével folytatható e-mailezés lehetővé tételére. Az informatikai ágazat egyik legnagyobbja, a Microsoft is megjelent a piacon: a redmondi óriás kibocsátotta a Windows operációs rendszer egy olyan új változatát, amelyet mobilkészülékekhez terveztek. Ezen az alapon számos független szoftverfejlesztő, mint például a szilícium-völgybeli Visto, Good Technology, SEVEN és Intellisync programjai futhatnak, amelyek lehetővé teszik azt is, hogy a felhasználó zsebijén fogadja, illetve onnan küldje el elektronikus leveleit. A speciális szoftverek fejlesztői a partnerkeresésben sem tétlenkednek, a Visto például a világ legnagyobb mobiloperátorával, a Vodafone-nal és egy kisebb céggel, a kanadai Rogers Wireless-szel is szerződés kötött a mobil-e-mailezés lehetővé tételére - írta a The Economist.
Ezek a fejlemények rövid távon nem veszélyeztetik annak a szintén kanadai cégnek, a Research in Motionnak (RIM) a helyzetét, amely BlackBerry (illetve mivel használóját függővé változtatja, becenevén CrackBerry) rendszerével uralja a mobil-e-mailezés piacát. A RIM komplett rendszert kínál az érdeklődőknek: hardvert, szoftvert, szolgáltatást egy kézből. Hosszabb távon azonban figyelembe kell venni, hogy e szolgáltató mindössze hárommillió előfizetőt gyűjtött, főleg cégvezetőket, ami nem sok ahhoz a 150 millió emberhez képest, akik nagyon sokat használják az elektronikus levelezést, de egyelőre kizárólag komputerük segítségével. És akkor még nem vettük figyelembe azt a másfél milliárd mobilost, akik imádják az sms-t és minden bizonnyal éppen ennyire gerjednének a mobil-e-mailre is. A tavaly eladott 680 millió zsebtelefonból mindössze 20 millió volt olyan okos készülék, amely egyebek mellett képes lenne ennek az új szolgáltatásnak a kezelésére is.
"Nagyon, nagyon korai szakaszában vagyunk ennek az új üzletnek" - mondja Pip Coburn, az UBS tanácsadó cég elemzője. A szakember szerint a mobil-e-mailezés átütő szolgáltatás lesz, mert egyrészt az emberek legalapvetőbb pszichológiai-érzelmi igényére - a másokkal való folyamatos kapcsolattartásra - reagál, másrészt kiszolgálja a mobilitás iránti vágyat, harmadrészt mindezt úgy teszi, hogy a felhasználónak nem kell valami alapvetően újat befogadnia, hiszen komputerén már megtanult levelezni. A dolog annyira bejöhet, hogy háttérbe szoríthatja a harmadik generációs mobiltávközlési (3G) rendszerek által kínált összes többi új kunsztot, tartalmat. Andrew Odlyzko, foglalkozására nézve távközlési guru egyszer csinált egy magánfelmérést, amelyben azt kérdezte az emberektől: mit választanának, ha el kéne dönteniük, hogy a teljes world wide webet elérhessék mobiljukon vagy csak e-mail-hozzáférésüket? 95 százalékuk az utóbbira szavazott...
Mindez alapot ad két jóslásra. Az első az, hogy valószínűleg nem a svájci bicska jellegű - azaz sok mindenre használható - okos telefonok fognak nagy tömegben elterjedni, hanem az egyszerűbb, de olcsóbb készülékek, amelyek lehetővé teszik a beszélgetést, az sms-ezést és az e-mailezést is. A második a RIM és a BlackBerry jövőjével kapcsolatos. Mivel az új szolgáltatás nyújtása előtt szabad a pálya, azaz bárki rástartolhat az üzletre, ez a cég könnyen arra a sorsra juthat, mint amire az Apple a nyolcvanas évek elején. Az almás cég megelőzte versenytársait az asztali számítástechnikában, ám mivel programjai csak saját gépein futottak, a bármilyen hardvert "elfogadó" versenytársak végül kiszorították ezeket a piacról. Ahogy megjelennek az univerzális megoldások a mobil-e-mailezésben, a RIM ugyanígy járhat egyedi rendszerével.
