A múlt héten számoltunk be arról, hogy egy iparági szövetség nevében Mark Zuckerberg, a Facebook alapító-tulajdonosa bejelentette, hogy csoportjuk egy új kezdeményezéssel (internet.org) azt a célt tűzte ki, hogy az internet áldásai eljuthassanak mindazokhoz is, akik jelenleg nem férnek hozzá a világhálóhoz. A sajtóközlemény adatai szerint jelenleg a Földön élők egyharmada, körülbelül 2,7 milliárd ember rendelkezik internet-hozzáféréssel, így az internet.org „a következő ötmilliárdra” gondol.

A csoport – melynek tagjai a Facebook mellett az Ericsson, a MediaTek, a Nokia, az Opera, a Qualcomm és a Samsung – azt szeretné, hogy az alapvető internetes szolgáltatásokhoz az azokakat eddig el nem érők a jelenleginél sokkal olcsóbban juthassanak hozzá, mégpedig a mobilinternet költségeinek drasztikus csökkentésével.

A kezdeményezésnek meglehetősen vegyes volt a fogadtatása, így a Wired megkereste Zuckerberget, hogy néhány fontosabb problémáról bővebben fejtse ki álláspontját.

Összefogás nélkül nem megy

Zuckerberg úgy véli, hogy az internet a világ jobbá tételének fontos eszköze, viszont magától nem jut el mindenhová. A fejlődő világ behálózásához hatalmas befektetésekre van szükség, ehhez pedig összefogás kell, hiszen hiába áldozott az elmúlt években e területeken több mint egymillió dollárt a Facebook fejlesztésekre, mindez kevés. Ám az internet.org olyan erő lehet, mely az adott országokkal együttműködve már komoly eredményekhez vezethet. Zuckerberg szerint a sikeres indulás már nem kétséges, mivel a projekt iránt érdeklődnek az érintett kormányzatok, így a következő 3-5 évre már kitűzhetőek a konkrét célok is.

A Facebook vezetője úgy látja, hogy a 21. század az ipari, erőforrás-alapú gazdaságból a tudásalapú gazdaságba történő átmenet korszaka. Ez a gazdasági modell a teljes globális internettel kombinálva lehetőséget adhat arra, hogy a gazdagság kiegyensúlyozatlansága mérséklődjön – jelenleg a világ jómódú 500 millió lakosának annyi lehetősége van a pénzszerzésre, mint a maradék hatmilliárdnak összesen.

A Wired újságírója ezt a reményt kétkedve fogadta, mondván, hogy az Egyesült Államokban már magas szinten áll az internet, illetve a tudásgazdaság, a vagyoni egyenlőtlenségek viszont nemhogy mérséklődtek volna, inkább soha nem látott mértékben nőtt a szakadék a szegények és a gazdagok között. Zuckerberg válaszában igazából kitért a felvetés elől, amikor azt mondta, hogy az USA-ban is az átmenet korát élik, és egy évtized nem elegendő egy ekkora változáshoz, ahogy az ipari forradalom is hosszú ideig zajlott, vagyis sok még a munka, és az új koalíció is épp ezért jött létre.

Olcsóbb adatáramlásra van szükség – de milyen módon érhető ez el?

A cégvezető konkrét kérdésre elmondva kifejtette, hogy a fejlődő világ internettel való ellátásának nem az olcsó telefonok kínálata a megoldás, mivel nem a készülékek a drágák, hanem a szolgáltatás, az adatáramlás: az Egyesült Államokban egy iPhone esetében kétéves szerződés esetében a készülék megszerzése és fenntartása 500-2000 dollárba kerül, ám ugyanezen idő alatt a tulajdonos 1500 dollárt fizet az adattovábbításért.

De hogyan lehet az adattovábbítást olcsóbbá tenni? – szólt a következő kérdés. Zuckerberg ennek egyik kulcsát az alkalmazásfejlesztésben látja: eddig arra koncentráltak, hogy minél gyorsabb, stabilabb és minél kevesebb hibát tartalmazó programokat készítsenek. A jövőben egy új szempontot is figyelembe kell venni: az alkalmazás minél kisebb adatforgalmat generáljon. Jelenleg egy átlagos felhasználó 12 megabájtot forgalmaz naponta a Facebook androidos alkalmazásával, ezt reményeik szerint néhány változtatás segítségével egy megabájtra tudják lenyomni. De még ez is sok lehet a fejlődő világban, ezért a távlati cél, hogy még ezt is tovább csökkentsék. Emellett olyan új tömörítési technológiákat is ki kell dolgozni, amiken a net legnépszerűbb tartalmait, a videókat is kisebb méretűre képesek alakítani.

Adódott a következő kérdés: és a másik oldal? A szolgáltatók biztosíthatnának nagyobb sávszélességet kevesebb pénzért – ám szolgáltatók nem tagjai a konzorciumnak. Változik ez a helyzet a jövőben? Zuckerberg rövid válasza: „Természetesen. Idővel egyre többen fognak csatlakozni, szolgáltatók és nem szolgáltatók egyaránt.” Reményeik szerint a jövőben a most még nem tag nagy IT cégek is belépnek, mint például a Microsoft és a Google.

Kis lépésekkel

A konzorcium tervei közt szerepel, hogy a szöveges adatforgalmat kvázi ingyenessé tegyék, mely törekvést azért furcsállotta a kérdező újságíró, mivel a Facebook is a multimédiára koncentrálva fejleszti a szolgáltatását. Zuckerberg szerint itt nincs ellentmondás, a célterületeken először a kapcsolatot és az alapszolgáltatásokat kell biztosítani, a további fejlődés majd fokozatosan következik be. A széles körű hozzáférést új üzleti modellekkel is segíteni kívánják, erre a Facebook alapítója egy példát is mondott: a segélyhívások mintájára szeretnének néhány internetes szolgáltatást ingyenes alapszolgáltatássá tenni, vagyis a felhasználók díj fizetése nélkül férhessenek hozzá például az elektronikus levelezéshez, a Wikipediához, a keresőkhöz, a közösségi oldalakhoz, az időjárás-jelentéshez stb. Zuckerberg úgy véli, hogy ezeket a szolgáltatóknak megérné ingyenesen biztosítani, hiszen ezek olyan oldalak, ahonnan sokan tovább fognak lépni, és azt az adatforgalmat már lehetne számlázni.

A közösségi oldal feje egy következő kérdésre egész nyíltan válaszolva kifejtette, hogy igen, a Facebooknak célja, hogy minél több potenciális vásárlót csábítson magához, ez a cég üzleti érdeke. Maga az internet.org is épp azért nem alapítvány vagy nonprofit szervezet, mivel a feladat hatalmas, és hatékonyan csak akkor lehet megvalósítani a kitűzött – egyébként emberbaráti – célokat, ha a résztvevők üzletileg is érdekeltek a munkában.

Ugyanakkor Zuckerberg visszautasította azokat a kritikákat, melyek szerint az egész vállalkozás egyetlen célt szolgál: minél több Facebook-felhasználót begyűjteni. A cégvezető kijelentette, hogy a jelenlegi felhasználói bázis több pénzt termel a vállalatnak, mint a megcélzott hatmilliárd összesen képes lesz majd, úgyhogy ha csak a pénz vezette volna őket, akkor inkább a nyugati világban terjeszkednek mélységben – Zuckerberg inkább kihívásnak értékeli, hogy egy ilyen hatalmas vállalkozás részese lehet.