Érdekes írást közölt honlapján Nobujuki Hajasi szabadúszó japán újságíró, aki az utóbbi két évtizedben szorosan követte az Apple-lel kapcsolatos eseményeket. Aki esetleg olvasta Walter Isaacson Jobs-könyvét, tudja, hogy a néhai Apple-vezér már fiatal korától imádta a Sonyt, és gyakran utazott Japánba, hogy tegyen egy kört a vállalat főhadiszállásán és beszélgessen vezetőivel, köztük a társalapító Akio Moritával is. Morita két amerikai fiatalt kedvelt nagyon, Michael Jacksont és Steve Jobsot, és mindkettőjüket gyakran meghívta, mondta el Nobujukinak Kunitake Ando, a Sony korábbi elnöke, aki 2000 és 2005 között vezette a vállalatot.
Az Apple és a Sony kapcsolata akkor sem szakadt meg, amikor Jobs 1985-ben távozott az Apple-től, például a QuickTime-ot kifejlesztő csapat segítette a Sonyt az ATRAC zenei fájlformátum létrehozásában, később ugyanezen csapat egyik tagja irányította néhány Sony Cybershot digitális fényképezőgép fejlesztését.
Jobs 1997-ben, a NeXT felvásárlásával került vissza az Apple-höz, és miután rövid idő alatt felmérte a vállalat akkori termékportfólióját és a piaci viszonyokat, az egyik első intézkedése a Mac-klónok (azaz más gyártók Mac-kompatibilis számítógépei) kinyírása volt. Biztos volt benne, hogy ezek a klónok csak ártanak a márkának, a felhasználói élmény konzisztenciájának, töredezetté teszik a Mac piacát. Ráadásul még rondák is voltak. (A visszatérő alapító ezen kívül még rengeteg terméket megszüntetett, az igazgatótanácsnak prezentált új termékstratégia egy 2x2-es mátrix volt, benne 2 fogyasztói és 2 profiknak szánt eszközzel.) 1998-ban tehát megérkezett az iMac, újra növekedési pályára állította az Apple-t, a klónok pedig eltűntek a süllyesztőben. Most viszont kiderült, hogy néhány évvel később mégis majdnem lett egy másik gyártónak is MacOS-t futtató számítógépe – ez pedig nem más volt, mint a Sony.
Steve Jobs és Kunitake Ando a 2004-es Macworld megnyitóján
A japán vállalat felsővezetői téli szabadságukat rendszerint Hawaii-on töltötték, ahova Jobs is sokszor utazott pihenni a családjával. „2001-ben, egy újévi golfverseny után Steve Jobs és egy Apple-felsővezető várt minket a pálya végén, kezükben egy MacOS-t futtató VAIO-val. (Nobujuki úgy gondolja, ez már a korai inteles MacOS lehetett, ami valószínű, mert az operációs rendszer PowerPC-vel szakító változatát 2005-ben mutatták be, és Jobs már akkor elmondta, hogy a fejlesztés majd’ fél évtizede párhuzamosan folyt mindkét platformra. Ráadásul a VAIO-kból nem is volt PPC-alapú.) Jobs tehát annyira szerette és tisztelte a Sonyt, hogy saját indíttatásból kivételt tett volna velük. A Sony számára azonban nem volt ideális az időzítés, a windowsos VAIO-k éppen akkoriban kezdtek népszerűek lenni, és a vállalat már elkötelezte magát a platform mellett, hardveresen és szoftveresen egyaránt. A japánok így végül nemet mondtak az ajánlatra. (Azért gondoljunk csak bele, vajon hogy befolyásolta volna az Apple platformváltási menetrendjét az, ha lettek volna inteles, MacOS-t futtató VAIO-k már 2001/2002-ben?)
Ando és Jobs a következő években is jóban volt, Ando szerint az Apple vezetője néha csak úgy felhívta: Szia, beugorhatok ma hozzád? Természetesen látni akarta az összes aktuális fejlesztést és terméket, és sosem fukarkodott a véleményével. A PSP kapcsán például elavultnak tartotta, hogy a konzol még mindig az elavult lemezes terjesztést használja, az egyik Cybershot kipróbálásakor pedig megjegyezte: Ha ebben lenne GPS, mindent felvehetnék, ami velem történik. A Sony megfogadta a tanácsot, és később egyre több kamerájába épített GPS-t. Jobs a Sony saját SonyStyle márkaboltjairól és azok működtetéséről is sokat kérdezősködött, és bár sosem mondta, Ando úgy gondolja, hogy Steve Jobs később ebből sokat felhasznált, amikor kialakították az első Apple üzleteket.
